A Kurier és a Rzeczpospolita az EP-vitáról, a Le Monde Horn Gyuláról

A Tavares-jelentés európai parlamenti vitájáról közölt cikket szerdán az osztrák Kurier és a lengyel Rzeczpospolita, míg a francia Le Monde Horn Gyula néhai miniszterelnök munkásságát méltatta.

Az osztrák Kurier úgy fogalmazott, “klasszikus Orbán-fellépés” volt a miniszterelnök keddi strasbourgi felszólalása. A lap azt írta: a kormányfő az Európai Bizottság és az Európai Parlament hónapok óta hangoztatott bírálatainak egyikére sem tért ki beszédében, ehelyett szabadságharcosként lépett fel és a “hazai nézőközönség” “mi-érzésére” hivatkozott. Az érzelmektől fűtött vita – állt a cikkben – mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy az EU nem tudja, hogyan kezelje az olyan tagállamokat, amelyeket az alapvető értékek megsértésével gyanúsít. Úgy tűnik, nem jöhet létre ésszerű párbeszéd Orbánnal, és szankciós lehetőségek sincsenek – vélekedett a lap. Az egyetlen eszköz a kötelezettségszegési eljárás megindítása lenne, amit a bizottság korábban kilátásba is helyezett, de a szerdán az Európai Parlamentben szavazásra kerülő jelentésben konzervatív nyomásra nem ajánlják majd annak megindítását, így “valószínűleg tovább folytatódik a macska-egér játék” – írta a Kurier.
http://kurier.at/politik/eu/viktor-orban-werden-bestraft-und-beleidigt/17.684.415

Két és fél hónap után ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben, de ez a vita is, akár a magyar alkotmányosságról rendezett április 17-i plénum, csupán az EP-képviselők megosztottságát bizonyította – értékelt a Rzeczpospolita. A konzervatív lengyel lap mértékadó véleményként idézte Jaime Mayor Orei spanyol néppárti képviselő felszólalását, aki szerint a vitában ideológiai szempontok domináltak, és Orbán Viktor elmarasztalása csak híveit erősíti.

Magyarországon – mind a bal-, mind pedig a jobboldalon – az az uralkodó meggyőződés, hogy a Tavares-jelentés várható elfogadásának alig lesz politikai és médiavisszhangja – írta a lap.
http://www.rp.pl/artykul/219263,1025681-Viktor-Orban-na-unijnym-dywaniku.html

A francia liberális napilap, a Le Monde szerint Horn Gyula, “az 1950-es évek ortodox sztálinistája, aki az 1980-as években pragmatikus reformkommunista lett, hozzájárult a berlini fal összeomlásához és jelentős szerepet játszott a magyar demokratikus átmenetben”. A szétesőben lévő kommunista rendszer külügyminisztereként – a cikkszerző Yves-Michel Riols szerint – Horn Gyula eltűnhetett volna a történelem süllyesztőjében, ő azonban az 1989 nyarán Németh Miklós akkori miniszterelnökkel közösen meghozott döntéseknek köszönhetően – amelyek hozzájárultak a keleti blokk összeomlásához – a történelem legfényesebb lapjaira került fel.

Először is – mint emlékeztetett a lap – nem engedett Erich Honecker, az NDK akkor vezetője nyomásának és beengedte Magyarországra a hazájukból tömegesen menekülő kelet-németeket. A vasfüggönyön 1989 júniusában vágott szimbolikus rés a szerző szerint óriási merészség volt, miközben még 80 ezer szovjet katona állomásozott Magyarországon. Szeptember 11-én Horn Gyula még messzebb ment és bejelentette az osztrák-magyar határ megnyitását. “Ezzel a berlini fal gyakorlatilag megszűnt létezni” – hangsúlyozta a Le Monde.

A cikk szerint ezen történelmi jelentőségű gesztusok miatt Horn Gyula határtalan elismerésnek örvendett Németországban, mindenekelőtt Helmut Kohl akkori kereszténydemokrata kancellár részéről, aki a lap szerint egyébként sikertelenül gyakorolt nyomást Antall Józsefre, az 1990-es demokratikus választások győztesére, hogy vegye be Horn Gyulát az első posztkommunista magyar kormányba. A szerző megjegyezte, hogy Horn Gyula hírnevét paradox módon egy olyan rendszer lebontásának köszönheti, amelyet szinte egész életében hűséggel szolgált.

facebook:

0 Komment