Extrém mennyiségű csapadék indította el a dunai árhullámot

Bár a mostani dunai árvízhez a március 14-i hóvihar, majd a hűvös tavasz és a gyakori mediterrán ciklonok is hozzájárultak, azt közvetlenül egy viszonylag rövid, 36 órás intenzív csapadékos időszak és az akkor lehullott extrém mennyiségű csapadék váltotta ki – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján hétfőn közölt tanulmányban.

Kifejtették: az árvizet okozó csapadékos periódus május 30-án kezdődött, akkor elsősorban Győr és Linz között, nagy területen 15-20 milliméternyi eső hullott. Az intenzív esőzés éjszaka is folytatódott, a 20-25 milliméternyi csapadék főleg a felső szakaszra koncentrálódott. Május 31-én ismét Bécs és a forrásvidék között esett jelentős, átlagosan 20 milliméter körüli csapadék. A következő 24 órában inkább csak a felső szakaszon hullott jelentősebb mennyiségű eső, viszont a hegyek között néhány mérőhelyen 24 óra alatt 100 millimétert meghaladó értéket is mértek.

A meteorológusok szerint ha június 1-jén befejeződött volna az esőzés, vagy az előző napokhoz hasonló mennyiségű csapadék hullott volna le, csak egy jóval gyengébb árhullám alakult volna ki a Dunán. Június 1-jén éjjel azonban ismét rendkívül intenzíven kezdett esni. Főként Linz és Passau között, széles sávban, területi átlagban 70 milliméternyi csapadék hullott le. Másnap folytatódott az esőzés, az Inn, az Isar és a Traun vízgyűjtőin újabb 40 milliméter csapadékátlaggal. Az intenzív csapadékos periódus június 2-án estére véget ért, de még több napon keresztül esett kisebb, 5-10 milliméternyi eső a térségben.

Összességében tehát a német-osztrák határ közelében június 2-án reggel 8 óráig, 36 óra alatt többfelé hullott 150 milliméternyinél több eső. Az extrém mennyiségű csapadék szinte azonnal elindította az árhullámot. A magasabb területeken még meglévő hó a ciklon hideg levegőjében nem olvadt el, így az áradásban a hóolvadás nem játszott szerepet – olvasható Horváth Ákos, Nagy Attila és Simon André meteorológusok tanulmányában.

 
Rendszeresebbé válhatnak a pusztító árvizek a felmelegedés miatt

A klímaváltozás hatására világszerte rendszeresebbé válhatnak a súlyos árvizek, egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas tekintetében is, míg néhány folyó, köztük a Duna, várhatóan ritkábban fog kilépni medréből – derül ki egy új tanulmányból.

A kutatás eredményei hasznos információként szolgálhatnak az érintett országok számára ahhoz, hogy felkészüljenek a jövőbeli árvizekre, amelyek az elmúlt évtized során évente több ezer ember halálát okozták és milliárdos károkat eredményeztek világszerte – húzták alá a szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban.

A figyelmeztetések nyomán a kormányok időben elrendelhetik a szükséges védőgátak megépítését, korlátozhatják az építkezést az ártereken, elősegíthetik az árvíznek ellenálló haszonnövények termesztését és egyéb, a károkat enyhítő intézkedéseket vezethetnek be.

A japán és brit szakemberek szerint az évszázad során “jelentős emelkedés” várható az árvizek gyakoriságát illetően Délkelet-Ázsiában, Afrika középső területein és Dél-Amerika jelentős részén. A kutatók által vizsgált 29 folyó többségénél – Jangce, Mekong, Gangesz, Niger, Kongó, Nílus, Amazonas, Paraná, Rajna – az előrejelzések szerint rendszeresebbé válnak a súlyosabb árvizek. Néhány folyó, köztük a Mississippi, az Eufrátesz és a Duna esetében azonban csökkeni fog az árvizek gyakorisága a tanulmány szerint.

A klímaszakértők szerint az emelkedő átlaghőmérséklet nyomán növekszik az árvizek kockázata, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes elnyelni és ezáltal több esőt okoz. A szelek mozgásirányában és egyéb tényezőkben bekövetkező változások hatására egyes területek nyirkosabbá, míg mások szárazabbá válnak.

Az ipari forradalom óta 0,8 Celsius-fokkal emelkedett a globális felszíni átlaghőmérséklet: az ENSZ szakértői bizottsága elsősorban az ember által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátást teszi felelőssé a folyamatért.

facebook:

0 Komment