Jövő héten Magyarországra érkezik az IMF küldöttsége

Jövő héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

Az IMF budapesti irodájának vezetője tavaly december 11-én közölte, hogy idén január 16. és 28. között Magyarországon lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének előkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt érkeznek.

Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerződésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.

Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter december 11-én egy üzleti konferencián úgy fogalmazott: az IMF-fel egyelőre csak egyeztetések zajlanak, az IMF küldöttsége 2013 januárjában Magyarországon tartózkodik, és akkor akár hivatalos tárgyalások is lehetnek.

Varga Mihály a kormany.hu-nak tavaly decemberben úgy nyilatkozott: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.

Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta – hivatalos úton – egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében.

Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértői jelentéseket. Egy-egy ilyen országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltő szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybankárokkal, felügyeleti hatóságok vezetőivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplőivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetéről.

Az országlátogatást követően az IMF szakértői jelentést készítenek, amelyet később az IMF igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben az IMF szakértőinek véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját.

A kormány.hu honlapon a tárca nélküli miniszter sajtóirodája összegzést tett közzé az IMF-fel folyó mostani megbeszélésekről. (Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a hiteltárgyalásokba az IMF mellett bekapcsolódott az Európai Unió is.)

A kormány.hu oldalon publikált összegzés kitér arra: Magyarország 2011 novemberében a nemzetközi pénzpiaci helyzet romlása miatt fordult pénzügyi védőháló biztosításáért az IMF-hez. A tárgyalások előkészítő szakasza mintegy 8 hónapig tartott, a hivatalos tárgyalások elindításához szükség volt az előfeltételek tisztázására.

A kompromisszumok kialakításában meghatározó jelentőséggel bírt a 2012 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke között létrejött találkozó, melyen a tárgyalófelek rendezték a fennálló vitás kérdéseket. Ezt követően 2012. július 17. és július 26. között került sor Budapesten a pénzügyi védőhálóról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.

A magyar kormány és nemzetközi tárgyalófelei között nem volt vita abban, hogy szükség van az államadósság fokozatos csökkentésére, ezért Magyarország szempontjából kiemelten fontos, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytasson. (Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért elemi érdeke, hogy megszűnjön az eljárás vele szemben.)

Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan a magyar kormány ősszel újratervezte a makrogazdasági pályát, módosította növekedési előrejelzését és a költségvetési egyensúlyt megőrző lépéseket tett.

Az IMF tavaly őszi előrejelzése azt mutatta, hogy a prognózisok július óta jelentős mértékben közeledtek egymáshoz, és a meghozott költségvetési intézkedések figyelembe vételével tartható a 3 százalékos hiánycél. Továbbra is komoly vitapont azonban, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történő beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézményekre kivetett adó erőteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként.

Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhető, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeiből.

A megállapodást nehezíti továbbá az, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elvárása közötti alapvető eltérés is, mivel az előbbi sokkal merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF  viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt – olvasható a kormany.hu honlapon.

„A járások, járási hivatalok kialakításával és az egyes hatósági hatáskörök törvények általi átalakításával az eddig megszokotthoz képest – több ügytípust is érintően – első pillantásra sokkal bonyolultabb rendszer alakult ki, 2013. január 1-jétől. A Budaörsi Polgármesteri Hivatal a jövőben csupán helyet biztosít az okmányirodának, de semmi ráhatása nincs az ott folyó munkára, ez ugyanis a járási (Budakeszi székhelyű) hivatalhoz tartozik, helyi kirendeltségként működik a továbbiakban.

A Gyámhivatallal, gyámügyi ügyintézéssel kapcsolatban is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt helyben az ügyekkel a Polgármesteri Hivatal épületének szomszédságában álló Uzsoki utcai épületben fognak foglalkozni a járási hivatal állományába került munkatársak.

Az építésügyi ügyintézés az építésügyi jogszabályok változása következményeképpen az eddigi települési jegyzői elsőfokú építéshatósági hatáskör a járási székhely (esetünkben Budakeszi), szerinti önkormányzat jegyzőjéhez került. Speciálisabb építési ügyekben az építésügyi hivatal gyakorolja ezen hatósági jogköröket, ez a mi esetünkben Érden működik.

Ha az ügyfél csupán elindítani szeretné az ügyét, ezt megteheti a budaörsi Polgármesteri Hivatalban is. Mi ezt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz továbbítjuk. Ha – és ez igen gyakori, főként építéshatósági ügyekben – az ügyfélnek személyes konzultációra van szüksége vagy igénye az eljárás során, ezt már csak Budakeszin teheti meg. Illetve speciális esetben Érden.

A járási hivatal 34 főt vett át a maga apparátusába tőlünk. Ennyivel tehát a hivatal létszáma csökkent. Ugyanakkor az iskola fenntartás szabályai is megváltoztak, melyek következtében a város közoktatási intézményei esetében a törvény erejénél fogva csupán az iskola épületek működtetői jogai maradnak az önkormányzatnál. Az eddig az iskolában ezzel foglakozó közalkalmazottakat vette át az önkormányzat, tehát ez némiképpen korrigálja az előző számot.

Valójában ez az átállás – legalábbis az ügyfelek visszajelzése alapján – nem ment zökkenőmentesen, annak ellenére nem, hogy minden segítséget megadtunk a járási hivatal munkatársainak ahhoz, hogy ne legyen fennakadás. E jelenleg kevésbé olajozottnak tűnő működést az ügyfelek az említett ügyek vonatkozásában is velünk kapcsolják össze. Annak ellenére, hogy ez nem igazságos így, teljesen logikus. Nem róható fel a lakosságnak, ha egy hirtelen bevezetett rendszert nem lát át rögtön, főleg ha a járási hivatali kirendeltségek több hajdani irodának az eddigi helyén, vagy attól nem túl messze találhatók.”

facebook:

0 Komment