Kihívások előtt az infokommunikáció, a “magyar sikerágazat”

Az infokommunikációs és távközlési (ICT) ágazat jelenét és jövőjét meghatározó trendekről tájékozódhattak hazai és külföldi szakemberek csütörtökön Budapesten, a T-Systems Magyarország szakmai konferenciáján.

 

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója az ICT-ágazat magyarországi jelentőségét, gazdasági súlyát, kilátásait és a további fejlesztések előtt álló akadályokat vázolta fel előadásában.

Elmondta, hogy az ágazat fejlődése egyértelműen az elmúlt két évtized magyar sikertörténete. Az ágazat szolgáltatásainak minősége a legmagasabbak között van Európában, a magyar mobilhálózatok megbízhatósági és minőségi színvonala nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő.

Mattheisen rámutatott, hogy az elmúlt három évben közel 500 milliárd forint távközlési fejlesztési beruházás történt az országban. A magyar ICT-ágazat árbevételének 10-12 százalékát fordítja beruházásra, ami nemcsak más ágazatokhoz képest, hanem külföldi összehasonlításban is magas arány.

Az ICT-ágazat Magyarország bruttó hazai termékének 11 százalékát állítja elő, és évi 15 milliárd forinttal az egyik legnagyobb megrendelője a magyar kis- és középvállalati szektornak.

A sikertörténet folytatásához azonban fenntartható és kiszámítható üzleti környezetre van szükség – hangsúlyozta Christopher Mattheisen, hozzátéve: ellenkező esetben az ágazat nem lesz képes kiaknázni a teljes benne rejlő potenciált.

Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az ágazat vállalatai teljes mértékben tudatában vannak a magyar gazdaság és politika előtt álló példátlan kihívásoknak, a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az elmúlt években hozott intézkedések egy része azonban megítélésük szerint indokolatlanul és igazságtalanul nagy terheket ró rájuk.

A Magyar Telekom vállalati és intézményi ügyfélkörnek testre szabott infokommunikációs megoldásokat nyújtó érdekeltsége, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, Budafoki Róbert a konferencián a vállalat stratégiájának fő irányairól tájékoztatta a résztvevőket.

A gazdasági világválság ICT-ágazatra gyakorolt hatásairól és a technológiaváltáshoz vezető útról tartott előadást Steven Frantzen, az International Data Service (IDC) kutatásokért felelős vezető alelnöke.

Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője az infokommunikációs nemzetgazdasági jelentőségét, és a fejlesztésben a kormányra háruló szerepet vázolta fel a konferencia résztvevőinek.

Emlékeztetett arra, hogy az ország stagnáló-csökkenő gazdasági teljesítménye ellenére is a KSH legfrissebb adatai szerint az első félévben az ICT-ágazat teljesítménye 4,5 százalékkal emelkedett.

Rogán Antal adatokkal támasztotta alá a szektor felhasználói oldalán elmúlt években elért “döbbenetesen gyors” ütemű növekedést: 2009-ről 2011-re az internet előfizetések száma Magyarországon 2,8 millió környékéről 4,2 millióra emelkedett, az országban négy millióan használják rendszeresen az internetet, 11 millió mobil előfizetés van, emellett 2,2 millió a vezetékes szélessávú és 1,7 millió a mobil internet előfizetések száma.

Rámutatott, hogy miközben Magyarországon óriási előrelépés történt az internet-hozzáférés területén, felhasználói oldalon és az elérhető szolgáltatások számos területén nagy kihívásokkal kell szembenézni.

A 15 év feletti magyar lakosság körében a digitális írástudatlanság mértéke még ma is közel ötven százalékos. Különösen nagy lemaradás tapasztalható az időseknél, a hátrányos helyzetűeknél a kistelepülésen élőknél.

Az új generációs, nagy sávszélességet biztosító infrastruktúra a magyar települések közel felében még mindig nem érhető el, a lakosság néhány százaléka számára pedig semmilyen elérhető szélessávú struktúra nem áll rendelkezésre.

Rogán Antal a kormányzat előtt álló legfontosabb informatikai fejlesztési feladatnak az előfizetések növekedésében és az új mobil eszköz, az okostelefon megjelenésében rejlő lehetőségek kiaknázását jelölte meg. Rámutatott, hogy mindazok a szolgáltatások, amelyek a már meglévő infrastruktúrában elérhetőek lennének, csak lassacskán szaporodnak, és szinte egyáltalán nem gyarapodnak a kormányzati közösségi szolgáltatások tekintetében.

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának elnöke négy fejlesztési területet jelölt meg: az államigazgatási szolgáltatások bővítését, a digitális írástudás színvonalának emelését, az e-gazdaság térnyerésének elősegítését és a szélessávú internetes infrastruktúra bővítését.

Elmondta, hogy a politika és a gazdaság világában egyaránt csak könnyen és egyszerűen hozzáférhető, a nagy információtömegben a pontos tájékozódást lehetővé tévő szolgáltatásokkal lehet megteremteni a bizalmat a szolgáltató és a felhasználó között. “A jövő fogyasztójához és a jövő választójához az út mostantól kezdve az okostelefonján keresztül vezet” – fogalmazott Rogán Antal.

 

 

Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár lett

Vályi-Nagy Vilmos csütörtöktől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

Az okleveles közgazdász és üzemgazdász szakember eddig a területért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a tárcánál.

Az infokommunikációs államtitkári poszt Nyitrai Zsolt korábbi államtitkár távozása, 2011 szeptembere óta betöltetlen volt.

A Fidesz-frakció csütörtökön közleményben üdvözölte Vályi-Nagy Vilmos kinevezését. Hangsúlyozták: az államtitkári rang új lehetőségeket nyit az infokommunikációs iparág képviseletére és az informatikai fejlesztések felgyorsítására.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.