A kvantumfizikai kísérletezés új korszakát nyitották meg az idei fizikai Nobel-díjasok

A kvantumfizikai kísérletezés új korszakát nyitották meg az idei fizikai Nobel-díjasok, akik unikális technikát dolgoztak ki. A francia Serge Haroche és az amerikai David J. Wineland módszere lehetővé tette, hogy megfigyeljük a kvantumrészecskéket anélkül, hogy tönkretennénk ezeket az érzékeny rendszereket – hangsúlyozta az MTI-nek Kroó Norbert fizikus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke, aki személyesen ismeri mindkét tudóst.

Ismertetése szerint kvantumrendszer sok minden lehet. “Lehet egy atom, vagy annak egy elemi része, de lehet egy bonyolult molekula is. Régen azt mondták, hogy a mikro- és a nanovilág tartozik a kvantumrendszerekhez, de most egyre inkább látjuk, hogy ez felfelé is terjedhet. Én azt találtam, hogy kvantummechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek például a felületi plazmonok is (a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása), amikor 10 a 12-en számú, azaz billió elektron mozog. A kvantummechanikának vannak olyan érdekes dolgai, hogy két kvantumrendszer képes összekapcsolódni egymással, mégpedig akkor is, ha nagyon messze, akár egy kilométerre is vannak egymástól. Ha az egyik rendszerrel történik valami, és össze vannak kapcsolva egymással, akkor a másikon is lehet látni. Ezen alapul a kvantum alapú információtovábbítás (kvantumkriptográfia). Ez a kapcsolat nemcsak térben igaz, hanem időben is, időben is megvan ez az összecsatolás. Ez egészen különleges tulajdonsága a kvantummechanikának” – mondta.

Kroó Norbert kitért a kvantumrendszerek érzékenységére is.

“Hogyha egy kvantumrendszerhez hozzányúlnak, tehát mérnek, széttörik a kvantummechanikai állapotot. Ez az érzékenység a kvantummechanika egyik alapelvéből, az úgynevezett Heisenberg-féle határozatlansági relációból (elvből) következik, amely kimondja, hogy nem lehet egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre pontosan egy részecske térbeli helye és impulzusa. Ezen a nehézségen át lehet lépni a Nobel-díjasok által kidolgozott technika segítségével, tehát meg tudom mondani, hogy hol van a részecske és hogyan mozog” – fejtegette az akadémikus.

A két Nobel-díjas által kidolgozott unikális kísérleti technikával viszont úgy lehet mérni, hogy nem törik szét a kvantummechanikai rendszert, amelyet egy “alkalmasan megválasztott” lézerrel világítanak meg, majd megnézik a “választ”.

“Ez lehet fényválasz, amely tartalmazza mindazt az információt, amely a kvantumrendszerben volt, anélkül, hogy a rendszer elvesztette volna a kvantumtulajdonságait. Normális körülmények között, amikor választ kérünk, a kvantumrendszer elveszti a kvantumtulajdonságait. A kitüntetett tudósok nyilvánvalóan megérdemlik a Nobel-díjat. Egy egészen új szemléletét nyitották meg a kvantummechanikának, ez a díj alapvető üzenete” – hangsúlyozta Kroó Norbert.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.