Az Év Fája verseny – Szavazzunk a budaörsi vadgesztenyefára

Harmadszor hirdette meg az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versenyt. Nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál, vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban.

 

Hatvan fát neveztek, a nevezettekből az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 13 fát juttatott tovább, amelyek közül a közönség nyilvános, online szavazással választhatja meg az Év Fáját.

Az idei versenyben az Év Fája mellett Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A 13 döntős közt már ott rejtőzik a Hős Fa cím győztese is, de arra, hogy melyik fa kapta ezt a címet, csak a közönségszavazás után derül fény.

Szavazni november 2-áig lehet. Minden e-mail címről csak egyetlen egyszer. Aki szavaz, annak a szavazáshoz be kell írnia az e-mail címét kedvenc fája mellé. Ezután e-mailben kap egy megerősítő linket, amelyre kattintva válik érvényessé a szavazata.

Bízunk benne, hogy a budaörsi Kertészek és Kertbarátok dr. Luntz Ottokár Egyesülete által az alábbiakban jelölt, s a döntőbe jutott vadgesztenyefa is kap még szavazatot.  

 


Budaörsi vadgesztenye

Mi a budaörsi pályaudvar melletti vadgesztenyefát választottuk, „ő” lett a kertbarátok fája – a „mi fánk”.

Impozáns méreteivel, formásan terebélyes lombkoronájával uralja a környéket. A kora miatt valóságos tudásfa.

Sok mindent „látott” – ha beszélni tudna arról a megélt 100 évről!

Ott áll a 125 éves állomásépület közelében. Valamikor párja is volt, de azt már kivágták, megtaláltuk a tönkjét. Talán száznál is többször szendergett téli álomba, és ugyanennyi alkalommal ébredt, ha eljött a kikelet. Gyökerei ennyi év alatt jó mélyre fúródtak, vizet kutatva. Már nem fél az aszályos nyaraktól. Amikor virágba borul, a vonatról leszálló utasok megcsodálják. – Mint egy nagy virágcsokor – mondják. Sokan közülük nem is tudják, hogy éppen ezért egyes helyeken bokrétafának is hívják. Lombozata virágzáskor megélénkül. Ezernyi szorgos méh és darázs látogatja, szívja, gyűjti a virágok nektárját.

Amikor óvodások járnak arra, versengve szedik fel a fénylő, barna gesztenyéket és teszik kis kosárkáikba.

Siheder korában a mi fánk még gőzmozdonyoknak integetett. Milyen dübörgéssel, sistergéssel, fütyüléssel érkeztek meg azok a fekete vasparipák! Valósággal beleremegett a föld. Erre járt az Orient-expressz is, de az nem állt meg Budaörsön. Éppen csak be tudott pillantani az elegáns kupék ablakán. Majd a villamosítás után a gőzmozdonyokat fokozatosan felváltották a dízelek és a gyorsan induló villanymozdonyok.

1914 júliusában nagy lett a jövés-menés. Kitört a háború, általános mozgósítás.
– Mire a lombok lehullanak, itthon leszünk – ilyen szavakat, mondatokat hallott a gesztenyefa, de akkor még alig érte el a két métert. Azt látta, hogy katonaruhás férfiak szállnak fel a vagonokba, faládákkal. Kisírt szemű asszonyok integetnek utánuk. Bizony már lehullatta rőt színű leveleit, és az emberek még mindig nem jöttek haza. Akik mégis, azok át és át voltak kötözve fehér gézzel. A postakocsik tábori értesítőket is hoztak a frontról. De a mi fánk azt már nem tudhatta, hogy mi állt bennük…

De mi történt?! Már megint háború! A mindennapi megszokott menetrend felborult. Katonákkal teli szerelvények gördültek át az állomáson. Repülők is jöttek, Stukák, Messerschmittek. Szörnyű bombázások hangját hozta a szél a főváros felől. Aztán megint tavasz lett, az élet ment tovább… A fa rügyet hajtott, szirmot bontott és gesztenyék koppantak a tövében.

1946 januárja – a mi fánk téli álomba dermedve nem láthatta, hogy tehervagonok állnak be az állomásra, belsejük elnyelte a kétségbe esett embereket – nőket, gyerekeket, családokat. Magyarországon elsőként megkezdődött a német ajkú lakosság Németországba telepítése. Két hét alatt a lakosság majd 90%-át hurcolták el szülőhelyükről.

Több mint 60 év telt el azóta. Az utódok emléktáblát terveznek az állomás falára.

A fa közelében egy 25 000 voltos felsővezeték húzódik. A terület az Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a MÁV Zrt. Továbbá még 7 tulajdonos cég van ezen a területen. A MÁV Zrt. gallyazást tervez a fa egyik oldalán. Ezért egyesületünk, mint civil környezet- és természetvédő csoport, kezdeményezte a fa védetté nyilvánítását a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom és a Magyar Történelmi Szalon támogatásával. Szeretnénk táblával megjelölni, melyen a fa rövid történetét is feltüntetnénk, hogy az arra járók megismerjék a „hős fa” életét.

A fa körüli parkot a budaörsi kertbarátok hozták rendbe, és három éve gondozzák. Minden évben a Föld napja és a Környezetvédelmi Világnap, valamint idén először a „Te SZedd” mozgalom alkalmával ezen a területen tartottunk környezet takarítást.
Fa elhelyezkedése: 2040 Budaörs, Raktár u.1.
Faj: vadgesztenye
Kora: 100 év
Magassága: 20-22 m
Törzskerület: 260 cm
Jelölő: Kertészek és Kertbarátok dr. Luntz Ottokár Egyesülete – Budaör

(ÖS)

facebook:

1 Komment

  1. […] Hős fa címre esélyes volt Budaörs jelöltje is: a vasúti állomás vadgesztenyfája. Erről bővebben kotábbi cikkünkben olvashatnak: http://www.budaorsiinfo.hu/?p=36504 […]

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.