Uniós számvevő: nem szabad keverni a kohéziós alapot a makrogazdasági feltételekkel

Az Európai Számvevőszék (ESZ) magyar tagja szerint túlzott államháztartási hiány esetén nem a kohéziós források felfüggesztése a megfelelő intézkedés az európai uniós tagországokban.

Fazakas Szabolcs erről az Európai Parlament egyik bizottságában, Brüsszelben beszélt hétfőn, Deutsch Tamás (Fidesz) felvetéseire reagálva.

Az uniós számvevő kiemelte: az ESZ mindig is hangsúlyozta, hogy szabálytalan felhasználás esetén fel kell függeszteni a támogatást, de a kohéziós alapokat nem szabad összekeverni a makroökonómiai feltételekkel.

“Gyógyszer megvonása a betegtől kontraproduktív lehet, különösen ha a gyógyszer a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgálja” – fogalmazott Fazakas Szabolcs.

Elmondta, a kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztése már elfogadott, többéves projekteket, megállapodásokat sodorhat veszélybe. Úgy értékelte, egy ilyen döntéssel európai érték mehet veszendőbe, és szem elől téveszthetik a kohéziós politika legfőbb célját.

Az uniós szakember úgy vélte, még egy-egy kormány esetleges hibája miatt sem sodródhatnak veszélybe helyi projektek. Ez éppenhogy növelheti a deficitet, és jogbizonytalanságot okozhat a már megkötött szerződések felfüggesztésével – magyarázta.

Deutsch Tamás a fórumon emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Európai Bizottság olyan szankció meghozatala mellett döntött, amely – ha életbe lép – Magyarország esetében a jövőre igénybe vehető regionális fejlesztési források 29 százalékának felhasználását felfüggesztené. A döntés szerinte “azokat az aggályokat erősíti, hogy az Európai Bizottság büntető jellegű, ténybeli érvekkel nehezen indokolható döntéseket hozhat”, amelyek “következményei az egész kohéziós politika jövőjét tekintve beláthatatlanok”.

A bizottság döntése emellett nem azt a logikát erősíti, hogy a kohéziós alap fejlesztési program lenne, hanem azt, hogy a kohéziós források segélyforrások, amelyek folyósítása felfüggeszthető – fejtette ki Deutsch Tamás, aki szerint a témában illetékes EP-bizottság ezt nem fogadhatja el.

A brüsszeli eszmecsere témája az uniós alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra) a következő pénzügyi időszakban (2014-2020) vonatkozó szabályozási tervezet volt.

Fazakas Szabolcs az Európai Számvevőszék erről alkotott véleményét ismertetve kitért a nemzeti kifizetések felső korlátjának csökkentését célzó tervekre is. Ennek jelenlegi formája több tagállamot, köztük Magyarországot hátrányosan érintene. A számvevőszéki tag úgy vélte, alapos átgondolásra van szükség annak érdekében, hogy ennek ne legyen a várttal ellentétes a hatása a kohéziós célokat tekintve. A plafon csökkentése növelheti a különbséget a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között – mutatott rá – miközben a kohéziós politika fő célja éppen ezek csökkentése.

facebook:

0 Komment