Hunvald-ügy – Gál nyolc és fél, Hunvald másfél évet kapott – indoklás, fellebbezések

Gál György, volt erzsébetvárosi szabad demokrata politikus nyolc és fél év, míg Hunvald György, volt szocialista polgármester és országgyűlési képviselő másfél év szabadságvesztést kapott az erzsébetvárosi korrupciós ügyekkel összefüggő, a Fővárosi Törvényszéken pénteken kihirdetett elsőfokú ítélet szerint. Az ügyészség súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, így a döntés nem jogerős, a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon az ügy.

A bíróság már az ítélethirdetés előtt közölte, hogy Gált, aki a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának az elnöke volt, ismét előzetes letartóztatásba helyezi. Ennek megfelelően a tárgyalóteremben lévő büntetés-végrehajtási dolgozók nyomban meg is bilincselték az elsőrendű vádlottat.

Gált a többi között minősített csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság, Hunvaldot, aki az ügy másodrendű vádlottja, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. Ugyanakkor a törvényszék a számos vádpont egy részében felmentő rendelkezést hozott.

Első fokon nem bizonyosodott be a bűnszervezetben történő elkövetés vádja, továbbá a nagy ingatlanpanamával kapcsolatban sem látta bizonyítottnak Hunvald bűnösségét a bíróság, de felmentő rendelkezés született több kisebb súlyú kérdésben is, így például azzal összefüggésben, hogy Szabó Zoltán Erzsébetváros országgyűlési képviselőjeként, illetve korábbi polgármestereként az évek során többmilliós mobiltelefon-számlát csinált a kerületnek. Ennek kapcsán a bíróság kitért arra, hogy már a parlament előtt fekszik egy, Lázár János fideszes frakcióvezető által jegyzett egyéni képviselői indítvány, mely szerint az önkormányzat biztosítja a felszerelt iroda és elektronikus hírközlési szolgáltatások pénzügyi feltételeit a terület országgyűlési képviselőjének.

Hunvald a most kiszabott másfél éves végrehajtandó szabadságvesztésnél jóval többet töltött az eljárás során előzetes letartóztatásban, így, ha ez az ítélet jogerőre emelkedne, már nem kellene börtönbe vonulnia.

Hunvald esetében a marasztaló rendelkezések a hűtlen kezelésnél azon alapulnak, hogy a bíróság szerint a volt polgármester engedélyezte magánszemélyek önkormányzattal kötött havi többszázezer forintos tanácsadói szerződéseit, például vállalkozásszervezés vagy programszervezés címén, holott tudta, hogy ezek a személyek érdemi munkát nem fognak végezni. Ennek ellenére a fiktív, valótlan teljesítésigazolásokat is elfogadta Hunvald, így több év alatt összességében sokmilliós forintot fizetett ki a VII. kerületi önkormányzat.

A hivatali visszaélés pedig a bíróság szerint akkor valósult meg, amikor Hunvald több ízben is úgy engedélyezte a polgármesteri lakáskeret terhére a bérlőkijelölést, hogy nem győződött meg az igénylő rászorultságáról. A szóbeli indoklás során ez utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy semmiféle szabályozás nem volt, még írásbeli kérvényt sem kellett benyújtani a polgármesteri keret terhére bérlakásért folyamodóknak, így ez a folyamat teljességgel ellenőrizhetetlen volt. A bíróság szerint a polgármesteri keret eredeti céljától eltérítve baráti, politikai érdekeket kiszolgáló intézménnyé silányult és a valóban rászorultak a sor végére kerültek.

Az ítélet délelőtti szóbeli indokolásából, illetve a kiszabott büntetések kapcsán elhangzottakból az tűnik ki, hogy a bíróság Gál esetében bizonyítottnak találta a legsúlyosabb, vesztegetésnek minősített bűncselekményt. E szerint a volt szabad demokrata helyi politikus 2003-ban és 2004-ben ingatlanonként több tízmillió forintnyi kenőpénzt kért, és azt a kerületi SZDSZ-irodában át is vette azért cserébe, hogy a képviselő-testületet valótlan tartalmú, manipulált értékbecslésekkel félrevezetve kieszközölje az erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanok áron aluli értékesítését.     Ebben a körben a bíróság elvetette Gál tagadását és elfogadta a vád tanújának, Nagy Györgynek a terhelő vallomásait, amelyekben az részletesen beszámolt az összességében 366 millió forintnyi kenőpénz Gálnak történő átadásáról. Nagy a nyomozás során még gyanúsítottja volt az eljárásnak, ám miután magára és másokra – elsősorban Gálra – terhelő vallomást tett, már tanúként vehetett részt az ügyben.

A bíróság szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján nem bizonyított, hogy Hunvaldnak tudomása lett volna az önkormányzati oldalról Gál, illetve a vevői oldalról Nagy György között létrejött megállapodásokról, amelyek szerint a vesztegetési pénzekért cserébe az önkormányzattól áron alul “kihozzák” az ingatlanokat Nagy György érdekeltségi körébe, hogy aztán jelentős haszonnal továbbértékesítsék azokat, továbbá azt sem bizonyított, hogy Gál másnak is adott volna a kenőpénzből. Nagy tanúként Hunvalddal kapcsolatban mindössze arról beszélt, hogy “ő a kerület erős embere, nélküle semmilyen gazdasági döntés nem születhet”, de ezt a feltételezését a bíróság szerint semmivel nem támasztotta alá, így pedig nem volt bizonyítható, hogy Hunvald együttműködött volna Gállal és Naggyal az önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásában.

Gált a fiktív önkormányzati tanácsadói szerződések miatt is elmarasztalta a bíróság, mert álláspontja szerint a telefonlehallgatásokból egyértelműen kiderül, hogy például amikor a volt SZDSZ-es helyi politikus a szeretőjének járta ki a havi többszázezer forintos díjazást, szó sem volt érdemi munkavégzésről.

Szóbeli indokolásában a bíróság kitért arra is, hogy a VII. kerületi, rendkívül leromlott állapotú, bérlők által lakott, esetenként műemléki védelem alatt álló ingatlanok értékesítése nagy nehézségekbe ütközött, amikor pedig a korábbi időszakban a Gozsdu-udvar esetében erre úgy került sor, hogy az önkormányzat vállalta a bérlők kiköltöztetésének költségét, akkor Erzsébetváros súlyosan ráfizetett.

Ugyanakkor a bíróság kifejtette azt is, hogy a 2002-es önkormányzati választások után a VII. kerületben az SZDSZ volt a “mérleg nyelve”, szükség volt szavazataira az előterjesztések elfogadásához. A vádbeli ingatlanértékesítés során pedig volt olyan erzsébetvárosi képviselő, aki jelezte, hogy ez szerinte versenyeztetés nélkül aggályos lehet.

A törvényszék szóbeli indoklásában többször hosszan bírálta a Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységét a nagy ingatlanok ügyében, például azért, hogy a nyomozás során nem rendeltek ki ingatlanszakértőt, nem vizsgálták kellő körültekintéssel az adásvételek körülményeit, például azt, hogy a bérlők kiköltöztetése milyen költségekkel jár, illetve a bíróság szerint fontos tanúkat nem hallgattak meg, és nem támasztották alá megfelelően, hogy Hunvald miként is segítette volna az önkormányzati ingatlanok elherdálását.

A 13 vádlott közül négyet ítélt letöltendő börtönre a bíróság, az első- és a másodrendű vádlott mellett Kardos Péter, volt VII. kerületi szabad demokrata pénzügyi bizottsági elnököt és Kormos Lajos értékbecslőt. Kardos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt, Kormos hivatali visszaélés miatt kapott egy-egy évet. Öten kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, köztük Szabó Zoltán volt szocialista országgyűlési képviselő hivatali visszaélés miatt fél év, két évre felfüggesztettet, egy vádlott pénzbüntetést, egy megrovást, két vádlottat pedig felmentettek a vádak alól.

A törvényszék Gált a kenőpénz összegének megfelelően 366 millió forintos vagyonelkobzásra és az önkormányzat sok száz milliós polgári jogi igényéből több mint 230 millió megfizetésére, Hunvaldot pedig mintegy 21 millió forint megfizetésére kötelezte.

A vádlottak az eljárás során túlnyomórészben tagadták a vádakat, csak egy-két, kisebb súlyú cselekménynél ismerték el felelősségüket.

Hunvald az ítélethirdetés egyik szünetében újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy a nagy ingatlanügyletek kapcsán a bíróság minden vád alól felmentette, csupán néhány önkormányzati bérlőkijelölésnél állapították meg, hogy nem járt utána kellő alapossággal az igénylő rászorultságának, illetve néhány munkaszerződés kapcsán nem ellenőrizte a teljesítést. A másodrendű vádlott azt hangoztatta, hogy teljesen ártatlan és ezt a másodfokú eljárásban be is fogja bizonyítani. Kiemelte: a vád legsúlyosabb állítása, amely az ingatlanpanamára vonatkozott, összeomlott, hiszen csalást, az önkormányzatnak okozott kárt csak két ingatlan esetében állapított meg a bíróság Gál vonatkozásában.

Ezzel kapcsolatban Gál védője újságírók előtt arról beszélt, hogy az eljárásban kijelölt ingatlanszakértő által megállapított érték csak mintegy 10 százalékban tért el a vádbeli ügyletben megállapított ártól, ami a hibahatáron belül van.

Szabó Zoltán az ítélethirdetés szünetében újságíróknak arról beszélt, hogy az ügyészség eljárása nyomán “politikai üldözöttnek” tekinti magát. A volt szocialista országgyűlési képviselő hivatali visszaélés miatt kapott féléves felfüggesztett szabadságvesztést, ugyanis 2009 folyamán a jegyzővel vetette le szabálytalan helyen parkoló autójáról a kerékbilincset. Az esetre feltehetően úgy derült fény, hogy – mint az az eljárás során kiderült – a VII. kerületi jegyző hivatali telefonját a hatóságok 2009-ben hónapokon át lehallgatták.

Az ügyészség több felmentő rendelkezés kapcsán a bűnösség megállapítása, illetve a büntetések súlyosítása miatt fellebbezett, a többi között a bűnszervezetben való elkövetés megállapítását is kérte, amely lényegesen hosszabb tartalmú büntetések kiszabását tenné indokolttá. Hunvald lakhelyelhagyási tilalma az elsőfokú ítélet kihirdetésével megszűnt, így ő már nem áll kényszerintézkedés hatálya alatt. A vádlottak és védőik elsősorban felmentésért, kisebbrészben enyhítésért fellebbeztek, Gál védője az előzetes letartóztatás elrendelése ellen is fellebbezett.

A Hunvald-ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

facebook:

0 Komment