Pintér Sándor belügyminiszter és Vona Gábor Jobbik-elnök a Tárcatükör csütörtöki rendezvényén vitázott

Közmunkáról, közbiztonságról és a rendőrségről vitázott Pintér Sándor belügyminiszter és Vona Gábor Jobbik-elnök a Tárcatükör csütörtöki rendezvényén, Budapesten; a felek egyetértettek például az önfenntartó börtönök kialakításában, míg a rendőrség átalakításában eltértek az álláspontok.

A vita kezdetén a beszélgetés moderátora, Török Gábor politológus szembesítette a feleket a köztük 2010 áprilisában zajló, egy országgyűlési napirend előtti felszólalásból kibontakozó vitára. Ennek során Vona Gábor lemondásra szólította fel a belügyminisztert. A Jobbik elnöke most megismételte, nem látott olyan változást, eseményt, amely változtatna korábbi véleményén, így fenntartja azt.

Pintér Sándor válaszában megismételte: a kérdés az, hogy rendet tud-e csinálni a Belügyminisztérium, s a válasza akkor is az volt, hogy igen. Hangsúlyozta: rendetlenséggel nem lehet rendet csinálni, és a törvényesség talaján kell állni. Hozzátette: nem áll szándékában lemondani.

Felidézte: amikor átvették a belügyi terület irányítását, a kistelepülések helyzete volt a legnehezebb. Amit az előző ciklus megélhetési bűnözésnek tekintett, mi nem – szögezte le, hozzátéve, hogy megváltoztatták a szabálysértési szabályozást. Kiemelte a “három csapás” törvény bevezetését, a büntetés-végrehajtási intézetek átalakítását. Célnak nevezte, hogy az eddig teljes egészében külső piacról ellátott büntetés-végrehajtás a jövőben önfenntartó üzem legyen. Példaként említette, hogy vágóhídja már van a büntetés-végrehajtásnak, pár héten belül pékségük is lesz. Az önkormányzati területről azt mondta: itt jelentős probléma volt, hogy óriási pénzkiáramlás történt.

Vona Gábor erre válaszul kifejtette: vannak kérdések, ahol szimpátiával fogadja a tárca küzdelmét, ilyen a közmunkaprogram, az uzsorázás fókuszba állítása és az önfenntartó börtönök kialakítása. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte vannak olyan kényes kérdések – ilyen a csendőrség felállítása, a halálbüntetés visszaállítása, a politikus- illetve a cigánybűnözés kérdése – amelyekről beszélni kellene. Bírálta viszont a rendőrség átszervezését, azt sikertelennek minősítette és szerinte az nem a szervezet hatékonyabb működésének elősegítéséről, hanem a tárca hatalomkoncentrációjáról szól. A polgárőrség alapításának szabályváltozására utalva bírálta a civil társadalom “jótékony hatásának elutasítását, illetve szelektálását” és a minisztérium felső vezetésébe vetett társadalmi bizalom hiányát is kritikaként fogalmazta meg.

Pintér Sándor az ellenzéki képviselőnek arra a felvetésére, hogy 2010-ben nőtt a bűncselekmények száma, azt mondta: 3.000 rendőr hiányzott az utcáról idén viszont 4.200 rendőr eskütétele történik meg. Szerinte a több rendőr több bűncselekményt derít fel és már a 2011-es statisztikára hivatkozva azt mondta: csökkent a közterületi bűncselekmények és a szabálysértések száma.

Vona Gábor szerint a számháború hitvita, ennél sokkal fontosabb, hogy a magyar társadalom szubjektív biztonságérzete nem javult és kiemelte a fiatalok és az idősek sérelmére elkövetett támadásokat. Pintér Sándor a statisztikára hivatkozva azt válaszolta: a fiatalok sérelmére elkövetett támadások területén 13 százalékos csökkenés volt tavaly. Az idősek védelméről szólva azt mondta: az önkormányzatokkal együtt pánikgombos riasztórendszert dolgoznak ki, ennek kialakítására a helyhatóságok pályázhatnak.

Az új Büntető törvénykönyv tervezetében szereplő magántulajdon és személyi épség védelme kapcsán Vona Gábor arról beszélt, hogy az új szabályozás többletlehetőséget ad, ugyanakkor szigorúbb szankciókat tartana szükségesnek. Pintér Sándor a római jogra visszavezethető, saját birtokon belüli önhatalom érvényeséről beszélt az új szabályozás kapcsán, amely az európai átlagnak megfelelő.

Vona Gábor a rendőrség átszervezése kapcsán bírálta, hogy a szervezet hitelességét nem sikerült helyreállítani. Külön is bírálta a Terrorelhárítási Központ létrehozását, amelyet – utalva arra, hogy Hajdu János, a szervezet főigazgatója korábban a kormányfő védelmét látta el – egy “tízmilliárdos személyi testőrségnek” nevezett.

Pintér Sándor szerint a társadalmi bizalmat sem jogszabály, sem a tárca nem tudja a rendőröknek megadni, ezt csak a rendőrség maga tudja visszaszerezni. Beszélt arról, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat épp azért jött létre, hogy tisztességes, becsületes, megvesztegethetetlen emberek dolgozzanak a szervezetben. Beszélt arról is, hogy lakossági fórumokat is szerveznek, s a Vona által figyelmébe ajánlott Medgyesegyházán is megteszik ezt.

A Terrorelhárítási Központtal összefüggésben a belügyminiszter hangsúlyozta: a szervezetnek nincs nyomozási hatásköre, ha a titkos adatgyűjtés eredményre vezet, ők adják át az ügyet a rendőrségnek. A bevetési egységük azonban az európai átlagot bőven meghaladja, s a cél, hogy az első legyen. Pintér szerint a NIBEK, vagyis a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ esetében óriási a félreértés, ez most is létezik, SZEBEK, vagyis Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központként, a kettő közt csak az lenne az eltérés, hogy az új szervezet bűnügyi információs központként az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is meg tudja nézni, hogy ott van-e a keresett személyre vonatkozó adat. Vona Gábor szerint a mivel a tárcával szemben sincs meg a bizalom, a “Kubatov-listák országában” részükről nem támogatható az adatkezelési összpontosítás.

A jobbikos politikus bírálta azt is, hogy fel sem merül a szerinte nemzetközi nyomásra megszüntetett Magyar Gárda legális keretek közé szorítása. Mint mondta, a bíróság által feloszlatott szervezethez tartozó emberek a Gyurcsány-kormány politikájával fordultak szembe, akik viszont kriminalizálták őket. Pintér szerint ugyanakkor a gárdával szemben van egy feloszlató ítélet és amíg ez hatályban van, érvényt fognak szerezni neki. Kifejtette azt is, hogy az államnak rendfenntartási monopóliuma van. Az Országos Polgárőr Szövetségéhez lehet csatlakozni, de önálló szervezet, amely ennek a monopóliumnak a megdöntésére irányul, az nem lesz – szögezte le.

Egy hallgató az előadás során azt kérdezte, Vona Gábor nem gondolja-e úgy, hogy félelmet keltő megnyilatkozásokat tesz pártja. Pintér Sándor szerint a Jobbik szavazóbázisában nem, de az összes többiben félelmet kelt. Vona Gábor szerint viszont az a kérdés, hogy mi okoz félelmet: amit a média terjeszt, vagy a valóság. Hangsúlyozta: olyan törvényjavaslatuk nem volt, amely fajra, nemre, bőrszínre megkülönböztető lett volna. Szerinte tabukérdéseket tesznek fel, ilyen a “cigánykérdés” is, és az indulatok pedig épp ott szabadulnak el, ahol ezeket a témákat tabuként kezelik. A “cigánybűnözésről” szólva azt mondta: szívesen lemond a kifejezésről, ha a tartalomról elkezdenek beszélni. Ekkor a teremben valaki megtapsolta Vona Gábort a hallgatóság soraiból.

Pintér Sándor szerint munkára kell szoktatni mindenkit, az alsó rétegeket – legyen ott bárki – csak így lehet felemelni.

A közmunkaprogrammal összefüggésben a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy arra szükség van a szociális helyzet szempontjából, munkaügyi szempontból, s annak közbiztonságot javító, nemzetgazdaságot segítő, település vagy regionális szempontokat erősítő hatása van. Továbbá lélektani pozitívuma, hogy elősegíti a munka megbecsültségének helyreállítását.

Pintér Sándor szerint a programban 206 ezer embernek tudnak munkát adni, jelenleg 188 ezret foglalkoztatnak. A fennmaradó részt a mezőgazdaságban helyezik el. A közfoglalkozást a 47 hátrányos, további 47 kiemelten hátrányos helyzetű településekre összpontosítják. Mint mondta, bízik benne, hogy két év múlva például a mezőgazdaságban dolgozók szociális szövetkezetté alakulnak át, önfenntartókká válnak és már nem lesznek a közfoglalkoztatás rendszerében.

Hatalmas taps fogadta azt a hallgatói kérdést, miszerint a vita résztvevői szerint meg lehet-e élni 47 ezer forintból. Pintér Sándor azt mondta: “ha megtermeli a saját településén azokat a javakat, amelyek az élelmezéséhez szükségesek, kap hozzá megfelelő nevelt állatot (…), akkor meg”. Vona Gábor nyilvánvalónak nevezte, hogy ennyi pénzből nem lehet megélni, majd hozzátette: a válasza egyértelmű: ki kell próbálni.

Vona arról is beszélt, hogy 2010 óta azt érzi, a politika következmények nélküli világ maradt, s “az elszámoltatás azért nem történik meg, mert az elszámoltatót is el kellene számoltatni.” Pintér Sándor ugyanakkor kifejtette: az elszámoltatás keretén belül mintegy 130 eljárás van folyamatban, ezek elsősorban korrupciós ügyek.

A rendezvény elején, amikor Vona Gábor először kapott szót, egy fiatal bekiabált, hogy “rasszisták haza”, egy másik pedig azt kiabálta: “munkahelyet, ne rendőrállamot”. Vona úgy reagált: ez “nagyon kreatív volt”, amire az egyik fiatal visszakiabált, hogy “mint ti Miskolcon”. Ezt követően három fiatal elhagyta az előadótermet.

Az Ifjú Demokraták később közleményt juttattak el az MTI-hez, amelyben azt írták: ők voltak azok, akik tiltakozásukat kifejezték a rendezvény során.

Mint közleményükben írták: mélységesen felháborítja őket, hogy “Vona Gábor személyében egy rasszista, antiszemita,  saját meghatározása szerint is antidemokratikus párt” képviselője tartott előadást az egyetemen, még akkor is, ha erre a szervezők kérték őt fel. Másrészt azt is “szégyenteljesnek” nevezték, hogy “a Tárcatükör sorozat történetében  példátlan rendőri védelem vette körbe az épületet, és bent is jószerivel  több volt az úgynevezett terrorelhárító, mint a diák és az újságíró”. Mint írták: a jövőben is kiállnak az emberi jogok, a parlamenti  demokrácia értékei mellett, s egyúttal tiltakoznak a “rendőrállam” ellen.

facebook:

0 Komment