Jóváhagyta a parlament a horvát EU-csatlakozásról szóló szerződést

Jóváhagyta az Országgyűlés hétfőn a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést.

A parlament 334 igen szavazattal, 5 jobbikos képviselő – Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Lenhardt Balázs, Pörzse Sándor és Z. Kárpát Dániel – tartózkodása mellett fogadta el Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését, amely kihirdeti a Brüsszelben tavaly decemberben aláírt szerződést. A voksolás eredményét hosszan tartó taps fogadta a patkó minden oldaláról.

A külügyi tárca vezetője expozéjában azt mondta, Magyarországnak és a térségnek is történelmű jelentőségű esemény a horvát csatlakozás, amely fontos állomás Európa újraegyesítésének útján, és pozitív üzenetet közvetít: a bővítés – amely Európa erősítését szolgálja – nem áll meg.

A szerződés a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatoknak is új lendületet ad minden területen – jelentette ki Martonyi János, aki szerint a csatlakozás a magyar nemzetpolitika szolgálatában is áll. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Szerbia is rövid időn belül elnyeri a tagjelölti státuszt.

Az országgyűlési frakciók egyöntetűen támogatásukról biztosították a csatlakozást.

Ivan Bandic, horvát nagykövet

A parlamenti ülésen a szavazáskor részt vett a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete is.

Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.

A horvátok 2005 márciusában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak.

Szlovénia után Horvátország lesz az egykori Jugoszlávia második utódállama, amely teljes jogú tagságot nyer az Európai Unióban.

Az Európai Unió még 2001 októberében írt alá stabilizációs és társulási megállapodást Horvátországgal, amely így potenciális tagjelöltté vált. Az Európai Bizottság 2004 áprilisában kedvező véleményt adott az ország csatlakozási kérelméről, és javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői júniusban hivatalosan tagjelöltnek nyilvánították Horvátországot.

2005 márciusában az EU-tagállamok külügyminiszterei elhalasztották a csatlakozási tárgyalások megkezdését, miután Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze úgy értékelte, hogy Zágráb nem működik teljes mértékben együtt a törvényszékkel, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgálja. Októberben – a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina felkutatására tett horvát erőfeszítéseket értékelve – a külügyminiszterek jóváhagyták a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Az első tárgyalási fejezetet 2006 júniusában zárták le, az utolsókat pedig 2010 júniusában nyitották meg. Az Európai Bizottság 2011 júniusában jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozását, és az utolsó négy fejezet lezárását javasolta az EU tanácsának. José Manuel Barroso bizottsági elnök megerősítette, hogy Horvátország 2013. július 1-jén léphet be az unióba.

Martonyi János külügyminiszter a soros magyar EU-elnökség nevében 2011. június 30-án bejelentette: lezárultak a 2005 októberében megkezdett horvát EU-csatlakozási tárgyalások. Decemberben az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyta Horvátország csatlakozási szerződését, amelyet december 9-én írtak alá.

Horvátországban januárban népszavazást tartottak az uniós csatlakozásról: a referendumon mintegy 44 százalékos volt a részvétel, és a megjelentek kétharmada támogatta az EU-s tagságot.

facebook:

0 Komment