“Szomszédos” törpegalaxist fedeztek fel

A Tejútrendszerrel “szomszédos” törpegalaxist fedeztek fel, amely egy nagyobb csillagvárosban “vendégeskedik”; a kutatásról a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) tudósai a Nature csütörtöki számában tették közzé tanulmányukat.

A “vendéglátó” galaxis a 12,5 millió fényévnyire lévő NGC 4449 katalógusjelű csillagváros, amelyet az asztronómusok “élő fosszíliának” is neveznek. A csillagváros úgy néz ki, mint amilyenek az első galaxisok lehettek nem sokkal az ősrobbanás után. A galaxis ugyanis “dühödten” gyártja az új csillagokat, amelyek hatalmas halmazokat alkotnak. Ennek köszönhetően az NGC 4449 kékes színben tündököl, ami kizárólag a fiatal galaxisok sajátja – olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

Az NGC 4449 maggal rendelkezik, amelyben valamikor egy fekete lyuk “lakozhatott”. Szerkezete szabálytalan, s nélkülöznie kell a spirálkarokat is, amelyekkel rendelkezik a legtöbb galaxis. A csillagvárost hatalmas gázfelhő veszi körül, amelynek kiterjedése eléri a 300 ezer fényévet, az óriási gázkészletek táplálhatják a dinamikus csillagképződést.

Egy új teleszkóp, a Centurion 28 (C28) segítségével, amely nagy égboltszegmensek “befogására” alkalmas, vették észre az UCLA asztronómusai a törpegalaxist, amely az NGC 4449 magja közelében “vendégeskedik”.

Az NGC 4449B katalógusjelű törpegalaxist még a Hubble űrteleszkóp mindent látó szeme sem vette eddig észre, azért maradhatott láthatatlan, mivel tízszer haloványabb, mint az éjszakai égbolt természetes fényessége, és ezerszer “fakóbb”, mint a Tejútrendszer.

“A törpegalaxis ‘átmeneti’ állapotban van, s csillagászati mércével hamarosan ‘felolvad'” – magyarázta Michael Rich, a kutatócsoport vezetője.

Az NGC 4449B a galaxis gravitációs hatására S-alakúra nyúlt ki, s amennyiben a végét a Tejútrendszer középpontjába helyeznék, a törpegalaxis 25 ezer fényévnyire nyúlna ki a Nap irányában.

A “nagy” galaxisról készített mélyebb felvételek felfedték, hogy a csillagokból képződött fura ív egy “megemésztett” csillagváros maradványa lehet. Az NGC 4449-et körülvevő halo az idős csillagok két rétegének ad otthont, nekik köszönhetően a galaxis mérete megegyezik a Tejútrendszer kiterjedésével. Az idős csillagok eredete ismeretlen, nagy valószínűséggel az NGC 4449B törpegalaxishoz hasonló csillagváros “pottyant” a galaxisba, amely “felaprította” a hívatlan jövevényt.

A kaliforniai kutatóktól függetlenül a németországi Max Planck Csillagászati Intézet asztronómusai is felfedezték a törpegalaxist, amelyről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.

Halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb- vagy ellipszoidalakú térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz.

facebook:

0 Komment