Az unióhoz fűződő viszonyról, az állam gazdasági szerepéről, az Új Színházról és a Magyar Filmszemléről


A The Washington Post című amerikai lap a magyaroknak az EU-hoz fűződő viszonya változásával, a brit Financial Times a negyedik mobil-szolgáltatóval, a La Libre Belgique című belga lap az Új Színházzal, míg a Gazeta Wyborcza című lengyel újság a Magyar Filmszemlével, a Regnum.ru orosz hírportál az európai pénzügyi paktumban való magyar részvétellel kapcsolatban jelentetett meg írást szerdán.

A The Washington Post című amerikai lap A magyarok kezdenek beleunni az Európai Unióba címmel megjelentetett cikkében egyebek között azt írta, hogy a magyarok 8 évvel ezelőtt, az országot Ausztriától elválasztó szögesdrót átvágásával eltávolították a vasfüggöny maradványát. A pénzügyi válság évei után azonban sokan megkérdőjelezik Európa szívében a nyugati kapcsolatokat: miközben az uniós tagság a kiadáscsökkentés kellemetlen vállalásával jár, valamint a határok megnyitásával a gazdasági verseny előtt, addig számos országban növekszik az EU-ellenes politikusok népszerűsége, akik a szavazóknak arra az aggályára építenek, hogy a jövőjük egyre reménytelenebb. Orbán Viktor magyar kormányfő ennek a vonulatnak az első sorában helyezkedik el, egyes bírálók szerint messze esnek az európai normáktól az elfogadott választási törvények és a gazdaság átalakítása, de a miniszterelnök szerint azokban előbbre kerülnek az ország érdekei. A miniszterelnök az országba – az uniós csatlakozást követően – beáramló tőkét kárhozatja a keletkezett problémákért, számos más gazdasági gondokkal küszködő ország panaszkodik erre, különösen Görögország. Orbánnak ugyanakkor szabadabb a mozgástere a görögöknél, mert Magyarország megőrizte saját fizetőeszközét.
 http://www.washingtonpost.com/world/europe/anti-eu-forces-make-gains-in-hungary/2012/01/25/gIQAGoXFeQ_story.html

A Financial Times a negyedik mobiltelefon-szolgáltatói frekvencia árverésének eredménye kapcsán azt írta blogbejegyzésében: jóllehet a magyar állam növekvő gazdasági szerepvállalása az egyik olyan tényező, amely visszatartja az EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot attól, hogy Magyarország segítségére siessen, azonban ez sem akadályozta meg Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy “még tovább nyomuljon a gazdaságba”. Stefan Wagstyl, a londoni gazdasági napilap felzárkózó térségi szerkesztője felidézi, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. lépett konzorciumra az engedély megvásárlása végett, és ezzel a Deutsche Telekom, a Vodafone és a Telenor helyi érdekeltségeinek versenytársa lesz a magyar mobilpiacon. Wagstyl szerint miközben más térségbeli exkommunista országok még mindig az állami tulajdonú vállalatokat privatizálják, az Orbán-kormány nem titkoltan az állam szerepét erősíti az általa stratégiainak minősített iparágakban. Bár sem az EU, sem az IMF nem vetett fel kérdéseket a távközlés ügyében, aggályaiknak adtak azonban hangot a kormányzati beavatkozás más vonatkozásaival kapcsolatban a piacok és a független intézmények – különösen a jegybank – esetében – írta a Financial Times térségi szerkesztője.
http://blogs.ft.com/beyond-brics/2012/01/31/coming-soon-magyar-state-mobile/#axzz1l5Gt3Ctn

A La Libre Belgique című brüsszeli napilap Magyarország: veszélyben a kultúra címmel közölt cikket. A középtől némileg jobbra állónak tekintett belga újság úgy fogalmazott, hogy a hatalmon lévő Fidesz “a művészet játékterén is elhelyezi bábuit”. A Guy Duplat jegyezte cikk szerint “a szélsőjobbhoz közeli színész, Dörner György kinevezése az Új Színház élére fekete kő lesz a magyar kulturális színtéren”.

A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap “Magyar filmek ellenzékben” címmel közölt cikket a Magyar Filmszemle politikai hátteréről. Az írás hangsúlyozza, hogy Tarr Béla a Magyar Filmművészek Szövetségének aktív, offenzív és konstruktív elnökségét beharangozva “nem csak művészi, de politikai szándéknyilatkozatot is tett”. Jelképesnek tartja a magyar mozi autonómiáját védő új elnök bejelentését. Kiemeli, hogy a magyar filmesek “a kedvezőtlen politikai és pénzügyi körülmények ellenére”, a kormány “centralizációs kultúrpolitikájával szemben” továbbra is művészek akarnak maradni. A cikk szerint a szemle “egyedisége nem csak abból ered, hogy elmarad a hagyományos verseny és a díjazás”. Hangsúlyozza, hogy “azoknak a legújabb filmeknek a bemutatásáról van szó, amelyek nem tartoznak Andrew G. Vajna kormányzati biztos érdeklődési körébe”.

Adu a Jobbik kezében címmel közölt írást a Regnum orosz hírportál az európai pénzügyi paktumhoz való magyar csatlakozásról. A Magyarországgal rendszeresen foglalkozó oldal “érthetetlennek” nevezi, ami Brüsszelben történt, mivel január 21-én “példanélküli, több mint 100 ezer ember részvételével zajlott tüntetést szerveztek az Európai Unió nyomásgyakorlása ellen azzal a jelszóval, hogy Magyarország nem lesz gyarmat. Három nap múlva Brüsszelben pedig minden átmenet nélkül a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország kész csatlakozni az uniós paktumhoz, vagyis részben lemondott korábbi szuverén jogairól költségvetési politikájában.” “Ennélfogva a lakossági demonstráció csak egy üres durrogtatás, felesleges gesztus volt” – írta a Regnum. A szerző szerint a Jobbik jó ütőkártyát kapott a Fidesz elleni politikai játszmához: “hiszen a demonstráció a tőlük kölcsönvett jelszóval zajlott”.
 http://www.regnum.ru/news/polit/1494173.html