Vádat emeltek Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen

Vádat emelt Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség.

A főügyészség “folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen a Fővárosi Törvényszékhez” – áll az MTI-hez szerda délután eljuttatott közleményben. A főügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozta – egy kivételével – a vádlottakra.

Az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, így az eljárást soron kívül kell lefolytatni – közölték.

A vádirat szerint Hagyó Miklós L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és M.-H. Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adtak, döntéseiket pedig oly módon befolyásolták, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.

A. Attila és B. Zsolt József, a BKV volt vezérigazgatói, R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes, Z. Tamás kommunikációs főosztályvezető és V. Ágnes marketingfőosztály-vezető az utasításokat annak ellenére teljesítették, hogy tudták, azok a BKV számára egyértelműen hátrányosak – olvasható a közleményben.

A főügyészség szerint 2007 januárjától 2008 augusztusáig az említettek részvételével olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek tagjai a fölöttük állóktól érkező, a BKV vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották. A csoport tagjait a főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.

A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – L. Ottó, M.-H Éva és dr. H. Iván ügyvéd – közvetlenül is képesek voltak az általa képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni – áll a közleményben.

A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintosnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.

Mint írták, “vádképesen bizonyíthatóvá vált”, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV Zrt.-t, mint olyan önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetet, amelynek felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket “parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni”. A nyomozás során a BKV 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 szerződését vizsgálták meg, és közülük 31 cég 41 szerződését érintően emeltek vádat.

Hagyó Miklós a vád szerint hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV Zrt. megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Kilátásba helyezte, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007 decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti őt.
B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó Miklós által “folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében” 2008-ban és 2009-ben 15-15 millió forintot juttatott neki. A főügyészség e tényállás alapján Hagyó Miklóssal szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A főügyészség vádat emelt továbbá M. Ernő, a korábbi főpolgármester, Demszky Gábor politikai főtanácsadója ellen is, aki – szintén utasítási jogkör nélkül – hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV vezetőit.

A vádirat szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető fiktív jelenléti ívek alapján, azokat igazolva, a bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Évának jogtalanul munkabér, összesen 24,6 millió forintot fizessenek ki.

Egy újabb vádpont szerint az úgynevezett menedzserszerződésekkel kapcsolatban A. Attila vezérigazgató 103,5 millió forint, B. Zsolt vezérigazgató pedig 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Vádat emeltek Sz.-né dr. Sz. Eleonóra, a BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatója ellen is különösen nagy kárt okozó csalás – neki kifizetett 86,2 millió forintos végkielégítés – miatt.

A vádemeléssel egyidejűleg a nyomozást megszüntették 19 cég 20 szerződése ügyében, és 6 gyanúsítottal szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették, 6 vádlott esetében pedig “részmegszüntetésekre került sor” – tartalmazza a közlemény.

A Csapó Bt.-vel, Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó, sportszakember cégével is hasonló szerződést kötöttek. Csapó Gábort – aki R. Miklóssal és L. Ottóval személyes kapcsolatban állt – a főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki. Csapó Gábor támogatást szeretett volna kapni vízilabda-iskolája számára. Mivel az önkormányzati cégek nem szponzorálhatnak, L. Ottó felhívta R. Miklós vádlottat arra, hogy a támogatást reklámszerződéssel oldja meg. R. Miklós ezután rábírta A. Attila vezérigazgatót arra, hogy bujtatott vállalkozási, valójában támogatási szerződést kössön a Csapó Bt.-vel, amelynek így 2008-ban 2,85 millió forintot fizettek ki – olvasható a közleményben. Csapó Gáborral szemben a nyomozást megszüntették, mivel ő a szerződésben foglalt reklámtevékenységnek eleget tett, vagyonkezelői kötelességszegést nem valósított meg, vagyoni hátrány okozására irányuló szándéka pedig bizonyítható – írta a főügyészség.

Comments Closed