Új pénzügyi felügyelet – Összevonhatnák a jegybankot és a PSZÁF-ot – ÖSSZEFOGLALÓ

Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága. Az MSZP és a Jobbik szerint a javaslat valódi célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, míg az LMP úgy látja, a miniszterelnök einstandolja az MNB-t.

A módosító javaslat szerint – amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság – az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne.

A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.

Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.

Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy “a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”.

A Fidesz szerint újra átláthatóvá kell tenni az előző kormányzati ciklus során rossz irányba változó pénzügyi felügyelet rendszerét, ezért a párt országgyűlési frakciója támogatja az alkotmányügyi bizottság javaslatát.

Közlésük szerint a javaslattal létrejön annak a lehetősége, hogy a jövőben egy, a jelenleginél erősebb és jobban működő pénzügyi felügyeleti rendszer működhessen Magyarországon.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a szavazásig alakítja ki álláspontját a módosító indítványról.

Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő az MTI-nek nyilatkozva elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is.

Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz-KDNP korábban hasonlóképpen, váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Szerinte az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit.

Az LMP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is “einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába – mondta az MTI-nek szerdán Vágó Gábor.

Szavai szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék után az “utolsó demokratikus intézményt”, az MNB-t is “bevonja a narancsuralmi rendszerbe”.

A Jobbik is úgy vélte: a javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit, amit a Jobbik támogatna is, ugyanakkor az ellenzéki párt szerint ez a módszer jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze – mondta az MTI-nek Lenhardt Balázs.

Az MTI megkereste a kormányszóvivői irodát, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdésről a kabinet még nem tárgyalt.

Az MNB-nél és a PSZÁF-nál egyelőre nem reagáltak az MTI megkeresésére, hogy hogyan ítélik meg a javaslatot, és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) sem válaszoltak szerdán estig.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák ezt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője az MTI-nek elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik – mondta.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban. Az elemző szerint ez “rossz belépő” lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint “vérfagyasztó”, hogy egy “tízperces bizottsági vita” alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.