Handó Tünde az OBH, Darák Péter a Kúria elnöke

Megválasztotta az új bírósági vezetőket kedden, titkos szavazáson az Országgyűlés: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter; mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.

Az államfő jelöltjeiről történő döntés kétharmados többséget igényelt. Handó Tünde megválasztását 258, Darák Péterét pedig 275 képviselő támogatta. Az új bírósági vezetők megválasztásuk után az Országgyűlés előtt letették hivatali esküjüket.

Darák Péter esetében 362-en szavaztak: 4 érvénytelen voks volt és 358 érvényes, ebből 275 az igen és 83 a nem szavazat. Handó Tünde megválasztásakor 361 szavazatból 6 volt érvénytelen és 355 érvényes, a jelöltre 258-an szavaztak igennel, 97-en nemmel

A szocialisták nem vettek részt az titkos szavazás eredményének kihirdetésén, és a megválasztott bírósági vezetők eskütételén sem.

A képviselők – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény elfogadásával – november 28-án döntöttek arról, hogy januártól elválik a Kúria – mai nevén LB – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének személye.

A tizennégy év után megszűnő OIT és annak elnöke igazgatási jogkörei az OBH elnökéhez kerülnek, akinek hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.

A bírósági hivatal elnökének feladata lesz a többi között, hogy – az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében – másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

A Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, a szakmai vezetésért lesz felelős; ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és – amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik – a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.

 

Handó Tünde

Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban. 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1983-1986-ban a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt.

1986-tól 1990-ig fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár lett. 1991. május 1-jétől a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kinevezett bírója, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke volt. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.

1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett.

Több konferencia, továbbképzés szervezője, hallgatója, előadója volt az elmúlt évtizedben; munkajogi tárgyú cikkeket, tanulmányokat publikált jogi folyóiratokban.

Handó Tünde férjezett, egy leánygyermek édesanyja.

 

Darák Péter

Darák Péter 1981-ben érettségizett Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1982-1987-ben, majd ugyanitt végezte el a doktori iskolát 2004 és 2007 között.

Az egyetem után Zalaegerszegen kezdett dolgozni a városi ügyészségen mint fogalmazó, majd ügyész. 1991-ben nevezték ki a városi bíróság bírájának, 1997-től csoportvezető bíróként működött.

1999-ben került a Legfelsőbb Bíróság munkatársai közé, előbb mint a Közigazgatási Kollégium berendelt bírója, 2000-től mint e kollégium legfelsőbb bírósági bírója. 2002-ben lett az Igazságügyi Minisztérium polgári jogi főosztályán berendelt bíró, 2003-ban pedig ismét a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának legfelsőbb bírósági bírója, ezt a tisztséget jelenleg is betölti.

Darák Péter pályafutása során több szakmai megbízatást kapott. 2001 óta tagja az új polgári törvénykönyv személyek kodifikációs munkabizottságának, 2002-ben lett elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének, 2003-ban lett a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője, majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE). 2003-tól a Magyar Jogász Egylet közjogi és közigazgatási szakosztályának elnöke, 2004-től a Deák Ferenc Díj Testület titkára. 2009-től záróvizsga-bizottsági elnök az ELTE ÁJK-n és a Széchenyi István Egyetemen. 2009-ben lett szerkesztőbizottsági tagja az Új Magyar Közigazgatás, majd a Jog Állam Politika című folyóiratnak. 2010-től tagja az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetének.

Szakmai tapasztalatait az oktatásban is kamatoztatja. 1999 óta vesz részt az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala által szervezett bírói továbbképzéseken. 2000 és 2004 között bekapcsolódott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kara távoktatási és posztgraduális képzésébe.

2001 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ingatlanforgalmazói szakjogászi képzésének vezetője. 2005-től tanít az ELTE ÁJK pénzügyi jogi tanszékén mint tanársegéd, majd adjunktus. 2010-től a Széchenyi István Szakkollégiumban is oktat. 2009 óta a Legfelsőbb Bíróság európai jogi szaktanácsadója.

Több szakkönyv és cikk szerzője, illetve társszerzője, nemzetközi konferenciák meghívott előadója.

Comments Closed