PÜNKÖSD: ünnep és hagyomány – Százezrek a csíksomlyói búcsún (képek)
- Budaörsi Infó
- 2011 június 13.
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén június 12-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, s nevezték “hetek ünnepének” is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ minden más tájáról is.
Százezrek a csíksomlyói búcsún
Az idén 444. alkalommal megrendezett szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek.
Százezrek a csíksomlyói búcsún
Csíksomlyó, 2011. június 11.
Résztvevők a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén a Csíksomlyó mellett lévő Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben. Az idén 444. alkalommal megrendezett szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Százezrek a csíksomlyói búcsún
Csíksomlyó, 2011. június 11.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (j2) és Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke (j) részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén a Csíksomlyó mellett lévő Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
Az idén 444. alkalommal megrendezett szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Százezrek a csíksomlyói búcsún
Csíksomlyó, 2011. június 11.
Keresztaljak és résztvevők érkeznek a Csíksomlyó mellett lévő Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a Csíksomlyói búcsúra. Az idén 444. alkalommal megrendezett szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencéből és a világ számos pontjáról érkeztek.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12. Résztvevők állnak a hagyományos csángó népszokáson, a napbanézésen a csíksomlyói nyeregben pünkösd hajnalán.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12. Résztvevők állnak a hagyományos csángó népszokáson, a napbanézésen a csíksomlyói nyeregben pünkösd hajnalán.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12.
Résztvevő érdeklődők nézik a felkelő napot. A moldvai csángók hite szerint pünkösd vasárnap hajnalban megláthatják a felkelő napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12.
Moldvai csángó asszonyok énekelnek pünkösd vasárnap hajnali napba nézéskor. A moldvai csángók hite szerint pünkösd vasárnap hajnalban megláthatják a felkelő napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12.
Hívők imádkoznak és alszanak az éjszakai virrasztás alkalmával a Csíksomlyói Kegytemplomban.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Csíksomlyói búcsú
Csíksomlyó, 2011. június 12.
Hívők imádkoznak és alszanak az éjszakai virrasztás alkalmával a Csíksomlyói Kegytemplomban.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Székely Gyors – Csíksomlyói búcsú
Gyimesbükk, 2011. június 12.
A Székely Gyors érkezése Gyimesbükk mellett található egykori ezeréves határon tartott ünnepségen. Egyházi áldással ezerötszáz zarándok kelt útra Magyarországról a pünkösdi csíksomlyói búcsúra.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Koszorúzás Gyimesbükknél
Gyimesbükk, 2011. június 12.
Hende Csaba honvédelmi miniszter (b) mond beszédet a kontumáci kápolna mellett, mielőtt megkoszorúzta a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak emlékművét a Gyimesbükk mellett található egykori ezeréves határon.
MTI Fotó: Kollányi Péter
facebook:
0 Komment