Új egyházi törvény munkaanyaga: kilencen lehetnek a történelmi egyházak

Az új egyházi törvény MTI birtokába jutott munkaanyaga, amelyet még nem tárgyalt meg a kormány, kilenc egyházat külön nevesít mint amelyek Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan jelentős szerepet játszanak; az MTI információi szerint ezek lehetnek a tervezet alapján a történelmi egyházak.

Ezek: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, izraelita hitfelekezet, ortodox egyházak (ezek Magyarországon öt különböző felekezetet alkotnak), unitárius, baptista, metodista, pünkösdi egyházak.

Emellett megemlít a törvénytervezet ugyanebben a felsorolásban egy általános, “más kisebb protestáns egyházak” megjelölést is. (Mivel a Hit Gyülekezete úgynevezett újprotestáns egyházként definiálja magát, őket is lehet ideérteni.)

A tervezetben vannak táblázatok a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek felsorolására, de ezeket még nem töltötték ki. Ilyenek az Országgyűlés által elismert további vallási közösségek, valamint a Jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek című táblázatok.

A munkaanyag hét kritériumot fogalmaz meg általában véve az egyházakkal szemben, ha ezeknek megfelelnek, a Fővárosi Bíróságon bejegyzik őket: a szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább 20 éve honos Magyarországon; legalább ezer természetes személy tagja van; az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.

A koncepció szerint a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. Elutasítás esetén a kérelem egy éven belül ismételten nem terjeszthető elő. Az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla jogosult. Az egyházak nyilvántartásba vett adatainak változását be kell jelenteni a változástól számított 15 napon belül. A bíróság az egyházi nyilvántartás adatairól évente adatot szolgáltat az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek.

Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy azok az eddigi egyházak, amelyek a fenti kritériumoknak nem tudnak eleget tenni, vallási tevékenységet is végző egyesületté alakulnak át, ezzel civil szervezeteknek tekintendők a továbbiakban, így a civil szervezeteknek felajánlható személyi jövedelem egy százalékára jogosultak lesznek, feltéve, hogy “a civil szervezetekre vonatkozó törvény által támasztott feltételeket 2012. június 30-ig teljesítik”.

A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi státusáról címet viselő törvénytervezet preambulumában szerepel: az Országgyűlés elismeri “a hazai vallási sokszínűséget és a történelmi hagyományokkal rendelkező vallási türelmet, amely Magyarország történelmében mindig meghatározó szerepet játszott”.

A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság joga című fejezetben szerepel, hogy ez a jog megillet minden természetes személyt, illetve “a gondolat, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni”, csakúgy, mint a rendészeti és honvédelmi szervezeteknél szolgálatban állók számára is.

Ezt az alapjogot “csak törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, a közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek”.

A munkaanyag leszögezi: nem tekinthető vallási tevékenységnek az adatkezelési, a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyító és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá önmagában a nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, sport, illetve állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység sem.

A tervezet pontosan definiálja a vallási tevékenység, az egyház, az egyházi jogi személy, a származtatott egyházi szervezet, az egyházi intézmény, a vallási tevékenységet is végző egyesület, a közcélú tevékenység, a gazdasági-vállalkozási tevékenység, valamint az egyházi személy fogalmát.

Külön kitér a koncepció arra, hogy “Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre”.

Az egyházak működéséről szóló rész kiemeli: az egyházak közcélú tevékenységének finanszírozása az állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékben történik; az egyházak adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményekben részesíthetők; az egyházak költségvetési támogatása felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el; az egyházak és az egyházi személyek fokozott szabálysértési- és büntetőjogi védelemben részesíthetők; az egyház elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint közismerten használt neve fokozott jogvédelemben részesül; az egyház saját ünnepnapjának megtartására jogosult.

Arról is szól a munkaanyag, hogy az egyház jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona – a hitelezők követeléseinek kielégítése után – a magyar állam tulajdonába kerül, és közcélra kell fordítani.

facebook:

0 Komment