Stadler Józsefet 4 év 10 hónap börtönre ítélték első fokon és 67 milliós vagyonelkobzásra

Kecskemét (MTI) – Stadler József akasztói vállalkozót 4 év 10 hónap börtönbüntetésre, valamint 67 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte hétfőn első fokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.

Stadler Józsefet különös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint magánokirat-hamisítás miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Farkasné Kramolis Andrea bírói tanácsa. A vállalkozót mellékbüntetésül 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

A bíróság Kriszt Ádám másodrendű és Gyuris György harmadrendű vádlottat egyaránt 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Stadler József ellen első alkalommal 1997-ben emeltek vádat, arra hivatkozva, hogy a vállalkozó 1993-94-ben fiktív számlák könyvelésbe állításával és jogtalan áfa-visszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1998-ban Stadlert 9 évi börtönre ítélte, és előzetesbe letartóztatásba helyezte. A vállalkozó tizennégy hónapot töltött börtönben, majd 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság szabadlábra helyezte és új eljárás indítását rendelte el. A megismételt tárgyaláson Stadler József bűnösségét ismét kimondták: 5 év 6 hónapot kapott. Ezt csökkentették végül másodfokon 4 év 6 hónapra. Stadler 2005 januárjában kedvezménnyel szabadult.
Az egykori akasztói vállalkozó szabadulása után áruházat nyitott Solton, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatott.

Mivel büntetett előéletű volt, nem lehetett gazdasági vezető tisztségviselője, ezért a másodrendű és a harmadrendű vádlottat jegyezték be ügyvezetőként. A gazdasági társaság többségi tulajdonosa az elsőrendű vádlott volt, a cégalapításhoz szükséges tőkét is Stadler József biztosította.

Stadler József a bizonyítási eljárásban elismerte, hogy két gazdasági társaság többségi tulajdonosa volt, azokat ő alapította, de büntetett előélete miatt nem lehetett azok vezetője, ugyanakkor azt állította: a másodrendű és a harmadrendű vádlott az előírásoknak megfelelően ellátta ügyvezetői tevékenységét.

A gazdasági társaságok a vádlottak ingatlanjára voltak bejelentve, de a vállalkozások telephelye Solton volt.
    A másodrendű vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt azonban elismerte, hogy a gazdasági társaság alkalmazottjait a többségi tulajdonos – Stadler József – alkalmazta, s a solti “Stadler Áruház” kereskedelmi tevékenységét az elsőrendű vádlott szervezte.

A bíróság bizonyítottnak látta az ügyészség vádjait, melyek szerint az elsőrendű vádlott solti áruházába a termékek egy része számla nélkül érkezett. A vállalkozás 151 millió forintról kiállított fiktív számlákat fogadott be, 25 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul, és nem fizetett be 8 millió forint áfát.

Az ítélet indoklása szerint bebizonyosodott, hogy a solti áruházat működtető vállalkozás a 2007-es évről nem adott be adóbevallást, s a csaknem félmilliárd forintos forgalom után a 67 millió forint társasági adót nem fizette meg.

Stadler József a bizonyítási eljárás során tagadta bűnösségét, a bíróság azonban az ügyészség által benyújtott vádakat a büntetőeljárásban bizonyítottnak látta.

Az ügyész mindhárom vádlott vonatkozásában súlyosbításért jelentett be fellebbezést, valamint indítványozta az elsőrendű vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését.

Stadler József elsődlegesen felmentésért, másodlagosan az ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést, védője az ügyész letartóztatási indítványának az elutasítását kérte. A másodrendű és a harmadrendű vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a rájuk vonatkozó ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést.

A bíróság az ügyész letartóztatási indítványát elutasította. A per másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.