Hunyadi Mátyás és a Kádár-korszak a történelem érettségi feladatai között

Középszinten Hunyadi Mátyás jövedelmei és a Kádár-korszak, míg emelt szinten a harmincéves háború és Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája is szerepelt a szerdai történelem írásbeli érettségi feladatai között.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint országszerte fennakadás nélkül, problémamentesen zajlottak le a vizsgák, rendkívüli eseményről sehonnan nem érkezett bejelentés. A vizsgák csütörtökön az angol írásbelikkel folytatódnak.

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. A 8 esszékérdésből (például a gótikus építészet, a reformáció kulturális hatásai, Hunyadi Mátyás jövedelmei, a Kádár-korszak) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni.

Mindkét feladattípusnak fontos elemei az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A diákok a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást, szerepelt a feladatok között a római kori Pannóniára, a középkori mezőgazdaságra, Magyarország XVIII. századi újbóli benépesülésére, a szomszédos államokban élő magyar kisebbségre, a fejlődő országokban bekövetkező népességrobbanásra, az állampolgári jogokra vonatkozó kérdés.

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is – olvasható az oktatási államtitkárság összegzésében.

A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára 240 perc állt rendelkezésre. Az első rész megoldására 90 perc volt, ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, és ehhez atlaszt nem használhattak. A feladatok között szerepelt a középkori kereszténységre, a XVIII. századi nagyhatalmi küzdelmekre, Erdély társadalmára, a dualizmus korának gazdaságára, XX. századi magyar politikusokra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések, így például Jugoszlávia felbomlása vagy a magyarországi demográfiai helyzet.

A második rész megoldására 150 perc volt. A sokféle forrás mellett a vizsgázót már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból négy megoldása kötelező volt, ezek között szerepelt például a harmincéves háború, a gyarmatok függetlenedési folyamata, a szövetségesek második világháborús együttműködése, a középkori magyar királyok jövedelmei, a reformkori magyar társadalom, valamint Klebelsberg Kunó egykori miniszter kultúrpolitikája.

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek a felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

facebook:

0 Komment