Budaörs: Trianon-emlékmű állítás megszavazva, a helyi vállalkozóknak kiírt pályázatra nincs pénz (képviselő-testületi ülés összefoglaló)

Az általános iskolát elvégzettek számára indíthat szakképzési programot a bencés rend az Esze Tamás utcai iskolaépületben – döntötte el a képviselő-testület az április 21-én tartott ülésén. Ugyanekkor határoztak arról is, hogy pályázatot írnak ki helyi kiadványok támogatására.

Még a napirendek megtárgyalásakor jelentették be Wittinghoff Tamás és a Budaörs Fejlődéséért Egyesület tagjai, hogy amennyiben zárt ülésen tárgyalják a Városmarketing Kft.ügyvezetői álláshelyére benyújtott pályázatok elbírálását, úgy azon nem vesznek részt. A polgármester elképesztőnek tartotta ezt az eljárást, hozzátéve, hogy ráadásul előre tudható annak végeredménye.

Napirend előtti hozzászólásában Török István (Fidesz-KDNP) több más rendezvény mellett, a május 14-ére tervezett Kamaraerdő Napja eseményre hívta meg a budaörsieket.

Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) kérte, hogy a rendőrség az eddigieknél határozottabban lépjen fel a buszvégállomásnál randalírozó hajléktalanokkal szemben, mert legutóbb már tettlegességre is sor került ott.

Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) a Kovács és a Bányász utcában található aszfaltsüllyedés elhárítását kérte. Elkerülhetetlennek tartotta a rendőrség beavatkozását a Templom téren agresszíven kéregető koldusok megrendszabályozására.

Laczik Zoltán (MSZP) a Bretzfeldben lezajlott helyi választások eredményeit ismertette.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a 2010-ben meghirdetett kisvállalkozói pályázat 100 milliós keretéből csak 50 milliót osztottak ki, pedig sokan várják a keret másik felének kiutalását is.

A polgármester szerint a képviselő asszony is jelen volt akkor, amikor eldöntötték, hogy erre az évre nem tudnak forrást biztosítani erre a pályázatra az önkormányzat anyagi helyzete miatt. A pályázat beadása, és elbírálása folyamatos volt, és 50 milliót ki is fizettek az addig beérkezett pályázatokra. E tényeknek a fényében valakik hamisan hitegetik és félrevezetik a vállalkozókat, nem téve világossá, hogy ebben az évben nincsen pénz erre a célra.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) azt tette szóvá, hogy a mozgáskorlátozottak még mindig nehezen jutnak be az Egészségügyi Központba.

Stift Nándor (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) arról érdeklődött, hogy támogatja-e az önkormányzat azoknak a panelépületeknek a pályázatait, ahol még nem történt meg felújítás. (Korábban egyharmad részt az önkormányzat vállalt át, sőt az állami egyharmadot is megelőlegezte.)

Ezt követően az első napirendi pontként ismét az alpolgármester választásra került sor. A polgármester közölte, továbbra is fenntartja ajánlatát, hogy amennyiben a testület megszavazza az általa javasolt Bíró Gyulát alpolgármesternek, úgy kész elfogadni a jobboldal egy, vagy akár két jelöltjét is. Mivel más javaslat nem érkezett, a testület titkosan szavazott Bíró Gyula személyéről. Csak hat igen szavazatot kapott, így ezúttal sem sikerült alpolgármestert választani.

Elfogadta a testület a város 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, majd a pénzmaradvány felosztásáról is döntöttek.

Módosították Budaörs Város Építészeti Örökségének Helyi Védelméről szóló rendeletét és úgy határoztak, hogy a dokumentumot 2011 december 31-ig felül kell vizsgálni. A módosítással kivették az építészeti értékek közül a Károly király út 72. alatti épület egészét és csak az egy részét, a kaput hagyták bent a védett épületrészek között.

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelet szövegében – jogszabály módosulások miatt – néhány elemet cserélni kellett. Például az APEH helyett NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) került a szövegbe.

Két gyermek és két felnőtt háziorvosi körzet határai módosultak. A linket bemásolva részletesen megtekinthetők az érintett körzetek: http://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=172604#MIDDLE.

A Városmarketing Kft. ügyvezetői álláshelyére benyújtott pályázatok elbírálásában sem a polgármester, sem a Budaörs Fejlődéséért Egyesület képviselői nem vettek részt. Mint Wittinghoff Tamás elmondta, nem asszisztálnak egy színjátékhoz, ahol a győztes személye már előre eldöntött. Sem tartalmilag, sem formailag nem ért egyet az előterjesztéssel – mondta. Emlékeztetett rá, hogy most éppen egy olyan médiamonopóliumot kíván létrehozni a testület jobboldali többsége helyben is, amelyet tilalmaz a jelenleg érvényben lévő Alkotmány, és amelyért Magyarország súlyos nemzetközi kritikákat kapott. Ráadásul teszik mindez zárt ülésen, hogy esély se legyen a nyilvánosságot tájékoztatni arról, hogy mi is történik itt.

A zárt ülést követően felolvasták az ott született döntéseket. Eszerint a 9 pályázó közül egy anyagát érvénytelennek nyilvánították, és győztesnek Meszleny Lászlót hirdették ki. Az ügyvezető bérét, négyórás munkaidőért, bruttó 300 ezer forintban állapították meg. Ezt követően Wittinghoff Tamás közölte, hogy ebben az ügyben nem ez volt az utolsószó. Számára nem okozott meglepetést, hogy éppen a Fidesz egykori kommunikációs igazgatója lett a győztes. Arra is emlékeztetett, hogy a fizetése felülmúlja a legjobban fizetett köztisztviselőét is. Jó üzenet ez a pedagógusoknak és egyéb közalkalmazottaknak. Mivel ez a döntés ellenkezik az önkormányzat érdekeivel, nem fogja aláírni – mondta.

Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskolák és óvodák fenntartói jogának átadásával kapcsolatban azt javasolta a polgármester, hogy a lehetséges megoldások közül a Budaörs Kistérség Többcélú Társulást válasszák. Ez nyújtja a legtöbb garanciát arra, hogy a tényleges irányítás a város kezébe marad, illetve ez esetben a legéletszerűbb a lépés indoklása. Hiszen tény, hogy a kistérség más településeiről rengetegen járnak ide óvodába és iskolába.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) amellett érvelt, és erre vonatkozóan egy módosító indítványt is benyújtott, hogy hagyják még nyitva az intézményfenntartó társulás létrehozásának lehetőségét is.

Mindketten hangsúlyozták, hogy ezúttal valamennyi politikai szereplő egyetért a lépés szükségességében, és mindannyian a lehető legjobb megoldást szeretnék megtalálni. A polgármester szerint, ha sokáig lebegtetik a döntést, kicsúszhatnak az időből.

Szót kapott a vitában Tollner József a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének városi ügyvivője is. Ő azt hangoztatta, hogy nem hisznek a garanciákban a tervezett lépésekkel kapcsolatban, a városnak ragaszkodnia kellene az intézményeihez.

A polgármester válaszában kifejtette, hogy kényszerhelyzetben vannak, ahol a legrosszabb döntés az, ha nem tesznek semmit. Mivel 2012-ben radikális kormányzati lépések várhatóak az oktatásügyben, amelyek részleteit még mindig nem ismeri senki, legalább ezt az egy évet ki kell használni, hogy javuljon az oktatási szféra finanszírozása. Elméletileg még arra is van esély, hogy csak az önkormányzati intézményeket „államosítják”, és a kistérségi fenntartású óvodákhoz és iskolákhoz nem nyúlnak hozzá. Nem lehet tudni, de legalább meg kell próbálni – fogalmazott.

A Közoktatási Iroda vezetője úgy foglalt állást, hogy ha május közepéig tanulmányozzák az egyes verziók várható hatásait, és a végleges döntést egy akkor tartott rendkívüli ülésen hozzák meg, akkor még nem maradnak le semmiről.

Végül ezt a változatot szavazták meg a képviselők.

Hozzájárult a testület ahhoz, hogy a 2011/2012-es tanévtől kezdődően az Esze Tamás utcai iskolaépületben szakképzési program induljon el a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság által fenntartott Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola szervezésében.

A polgármester mindenkit megnyugtatott, hogy az Illyés Gimnáziumban folyó szakképzéseknek semmiképpen nem lesz konkurenciája az új intézmény. Árendás Péter, az Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy az egyetlen értelmes út a korrekt kooperáció.

Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) reményét fejezte ki, hogy ez a kezdeti lépés elvezet egy valódi egyházi szakközépiskola kiépüléséhez.

Elfogadták a képviselők a Budaörsi rendőrkapitányság 2010. évi beszámolóját. Egyúttal hozzájárultak ahhoz a kéréshez, hogy a rendőrség támogatására biztosított keretből egymillió 302 ezer forintot biztosítsanak a január-március havi objektumőrzésre.

Jóváhagyták a Pest megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodást is, amely többek között azt is tartalmazza, hogy az anyagi támogatás fejében:

”A PMRFK vállalja, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság személyi állományába tartozó, intézkedésre jogosult rendőrök közül – a külön tervben meghatározott napokon – alkalmanként, a költségvetésben meghatározott keret terhéig szabadidős rendőrt biztosít a közterület-felügyeleti feladatok végrehajtásának segítésére, valamint szabadidős rendőrt biztosít délután 16.00 – 21.00 óra között az Önkormányzat térfigyelő rendszerének ellenőrzésére, és az esetlegesen felmerülő közrendvédelmi feladatok ellátására – a feladatok jellegének megfelelő szolgálati öltözetben, szolgálati fegyverzettel és felszereléssel.”

Elvetették a képviselők a polgármester javaslatát, hogy tárgyalják újra a Törökugrató Polgárőr Egyesület támogatásának kérdését. A polgármester azzal indokolta kérését, hogy a döntést követően érkeztek hozzá olyan információk, miszerint az egyesület néhány tagja ellen hatósági eljárás folyik hatáskör túllépés, indokolatlan szirénahasználat, és egyéb ügyek miatt.

Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) azt kifogásolta, hogy a működési körzetük helyett, állandóan az Auchan áruház területén járőröznek. A polgármester szerint közpénzből támogatott szervezet ne egy piaci szereplőnek nyújtson segítséget, ráadásul olyannak, amelyiknek egyébként is vannak saját biztonsági őrei.

Kálóczi Imre úgy vélte, az ártatlanság vélelme alapján, amíg le nem záródnak ezek az eljárások, nem befolyásolhatja a döntésüket a polgármester által közölt információ.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) egy megállapodást mutatott be, amelyben éppen a rendőrség kérte a polgárőröket, hogy az Achan területén is nyújtsanak segítséget.

Bárkivel is kötöttek bármilyen megállapodást – fogalmazott a polgármester, ő úgy látja, ha közpénzből működnek, akkor a lakóövezetekben kellene járőrözniük.

Nem fogadta el a többség Budaörs Város Gazdasági programját.

Nem csodálkozik ezen – mondta Wittinghoff Tamás, hiszen szinte lehetetlen feladatra vállalkoztak, amikor ezt a programot összeállították. Nincs ma ember, aki meg tudná mondani, hogy egy év múlva milyen jogi szabályozás alapján működnek majd az önkormányzatok. Milyen feladatok maradnak náluk, melyik helyi adókat vesznek el tőlük. Ilyen fokú bizonytalanság mellett lehetetlen a tervezés. Ennek ellenére, mivel törvény kötelezi erre, beterjesztette a dokumentumot.

Laczik Zoltán (MSZP) ugyancsak a programkészítés alapvető feltételeit hiányolta.

Elfogadták a tájékoztató jelentést a kerékpárúton végzett közlekedésbiztonsági audit (vizsgálat) eredményéről. A szakértői anyag többek között átalakításokat javasol a sokak általvitatott módon kiépített Baross utca-Stefánia utcai csomópontnál.

Nem hagyta jóvá a képviselő-testület a Farkasréti út 110. szám előtt kijelölt buszmegálló áthelyezését, és egy új megálló létesítését sem az Aradi utcában.

Módosították a Szabadság út 14. szám alatti ingatlanra vonatkozó bérleti szerződést. Eszerint az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. albérletbe adja az ingatlan egy részét a Fővárosi Gázművek Zrt-nek.

Közös megegyezéssel felmondták a Kismartoni utca 45. szám alatt működő gyógyszertár bérleti szerződését. Az üzlethelyiséget ismét bérbeadás útján kívánják hasznosítani.

Eredménytelennek nyilvánították azt a képzőművészeti pályázatot, amelyet az 1. számú Általános Iskola aulája falának díszítésére írtak ki. Ebben az esetben a Lektorátus nem jogosult a teljes megbízási díjra, csak annak bizonyos százalékára. Mivel a testület rendkívül elégedetlen volt a munkájukkal, nulla százalékot állapított meg.

Jóváhagyták a Nevelési Tanácsadó kistérségi feladatellátásának bővítését Páty és Biatorbágy településeken.

Pályázatot írt ki a képviselő-testület helyi kiadványok támogatására, kétmilliós keretösszeggel. A pályázatok beadási határideje 2011. május 31.

Elbírálták az alapítványok 2011-re benyújtott pályázatait. Összesen 9 millió 200 ezer forint talált gazdára. A pályázati keretből megmaradt 663 ezer forintot a Városi Ifjúsági Klub felújítására fordítják.

Pontosították a c megrendezésének feltételeit. Az önkormányzat három napot biztosít a Sportcsarnok használatára. A szervezőknek a 700 forintos, budaörsiek által vásárolt jegyeket külön kell kezelniük, és a befolyt összeget át kell utalni a város számlájára.

Az önkormányzat 980 ezer forinttal támogatja a Városi Sportnap megrendezését.

Helyi védetté nyilvánítási eljárás megindítását kezdeményezte a testület. Ennek keretében aTörökugrató- területek és a Tétényi-fennsík részletes botanikai és zoológiai, szakértő általi felmérését kezdeményezik.

Hosszas vitát követően, a jobboldali képviselők szavazataival eldöntötték, hogy a város legkésőbb 2013. július 4-éig Trianon emlékművet állít fel. Az eredetileg javasolt helyszínt a Városháza melletti szökőkútnál elvetették, és a Templom téren, a Postával szembeni helyet jelölték ki. A határozat szerint 2011. június 4-éig meg kell történnie az alapkőletételnek.

Vitaindítójában Wittinghoff Tamás leszögezte, hogy tökéletesen megérti azoknak az érzéseit, akik tragédiaként élik meg azt, ami Trianon következményeként történt. Fontosnak tartja ő is, hogy megemlékezzenek erről az eseményről is, ugyanúgy, mint az első és második világháborúban elesettekről, vagy a budaörsi németek kitelepítéséről. Ha azonban emlékművet állítanak Trianonnak, vajon miért nem merül fel, hogy szobrot állítsanak annak a 600 ezer honfitársunknak az emlékezetére, akiket származásuk, és vallási meggyőződésük miatt gyilkoltak meg.

Emlékeztetett rá, hogy a Jobbik olyan jelképeket használ, mint azok, akik ezeknek az embereknek az elpusztításában tevőlegesen szerepet vállaltak. Meggyőződése, hogy azok közül, akik Trianonról beszélnek, sokan nem ismerik részleteiben a magyar történelmet. Nem tudják, hogy milyen nemzetiségi politikája volt Magyarországnak, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az akkori országot ne lehessen egyben tartani. Nem tudják, hogy a magyarok kisebbségben voltak abban az országban, és a nemzetiségek nagy része saját anyaországához akart tartozni. Ha nem Trianon következményeként, akkor más módon bomlott volna fel az ország.

Kibeszéletlen az is, hogy mennyiben járult hozzá a magyarlakta területek végleges elvesztéséhez a második világháború után az a tény, hogy Magyarország a végsőkig ragaszkodott a fasiszta Németországhoz.

A Trianon körüli viták megosztják a közvéleményt, ezért sem alkalmas még az idő arra, hogy emlékművet emeljenek. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Városháza melletti téren legyen az emlékmű, ezt a teret a várossá válás alkalmából alakították ki. Azért is aggályos lenne ez a helyszín, mert nehéz lenne elmagyarázni mondjuk a pulai polgármesternek, miért kívánjuk mi vissza, hogy az ő országa ismét Magyarország része legyen. Egyébként képviselőtársai figyelmébe ajánlotta, hogy beszélgessenek a vajdasági, vagy éppen a felvidéki testvértelepülések vezetőivel. Meglepve fogják tapasztalni – fogalmazott, hogy jóval árnyaltabb a véleményük az ilyen ügyekben, mint azt gondolnák. Egyszerűen nem igaz, hogy egy ilyen emlékmű az ő igényeiket elégítené ki.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) először azt idézte fel, hogy a szűkebb családjából is sokan rekedtek a határokon kívül, azzal a három és félmillió emberrel együtt, akiknek ez a sors jutott. Az emlékmű a határokon kívülrekedtekkel való összetartozásunkat is jelenti majd, hiszen ők mindannyian nemzettestvéreink. Egyébként országszerte már több száz ilyen emlékmű van – mondta.

Arról, hogy mi is legyen az emlékművön, csak 2012-ben döntenek, idén csupán az alapkövet szeretnék letenni.

Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) szerint a Trianon kérdéskört még egyáltalán nem beszélte ki az ország, ez egy feldolgozatlan téma. Bibó Istvánt idézte, aki szintén arra biztatott egyik írásában, hogy fel kell tárni ezeket a traumákat. Ő is úgy vélte, hogy az emlékmű helyszínéről lehet, és kell még vitázni.

Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy az emlékmű helyszíne a Templom téren, a Posta épületével szemben lévő területen legyen.

Becz György (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) szintén arra a hatszázezer elpusztított magyarra emlékeztetett, akik szintén nemzettestvéreink voltak. Mint mondta: azok a nyilasok is tevőlegesen részt vállaltak a gyilkosságokban, akik pontosan ugyanazt a „Szebb jövőt” köszöntést használták, mint ma a Jobbik aktivistái és szimpatizánsai.

Dr. Ritter Gergely (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) is úgy vélte, hogy Trianon kérdésében megosztott az ország, indulatokat gerjeszt ez a téma. Először tisztázó viták kellenének, ma nem időszerű egy emlékmű felállítása.

Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) felelevenítette az ügy előzményeit. Az ötletet eredetileg a Jobbik vetette fel, és akkor még rajtuk kívül senki nem támogatta. Aztán a Fidesz-KDNP mégis mögé állt. Ám még így is ez lesz az első szobor a városban, amit nem teljes konszenzussal állítanak. Ez is egy eszköz arra, hogy tovább ossza a már egyébként is kettéhasadt társadalmat.

Török István (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy maguk is úgy érezték, a Városháza mellett okozhatna kisebb diplomáciai bonyodalmakat egy ilyen emlékmű. Ezért is javasolták hosszas gondolkodás után a Templom teret.

Wittinghoff Tamás szerint Török Istvánnak ez a mondata tényleges beismerése annak, hogy ők is tisztában vannak a szoborállítás problémáival.

Hozzájárult a testület ahhoz, hogy végezzenek átfogó informatikai átvilágítást a város intézményeinél.

Az új Sportcsarnokban évi 10 nappal az önkormányzat rendelkezhet. A testület úgy határozott, hogy kidolgozzák az önkormányzat számára biztosított napok felhasználásának szabályait, legkésőbb 2011. június 30-áig.

A Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság alelnökévé választották Császárné Kollár Tímeát. A szavazás előtt Bíró Gyula bejelentette, hogy a maga részéről azért nem voksol a képviselő asszonyra, mert nemrégiben az egyik bizottsági ülésen olyasmi hangzott el a szájából, ami megengedhetetlen.

A polgármester is jelezte, hogy miután tudomására jutottak az ott elhangzottak, ő is mélyen felháborodott, és szintén ezért szavaz nemmel.

A testület megvizsgálja, hogy a Polgárok Házában a pártok milyen bérleti díj fejében kapjanak helyiségeket a jövőben.

Módosították a budaörsi csatornaközmű 2011. évi felújítási és rekonstrukciós tervét. Az előre nem tervezhető beavatkozásokra szánt összeget a duplájára emelték, és forrást biztosítottak a város szennyvízelvezető rendszerének átfogó vizsgálatához is.

Ezt követően zárt ülésen folytatta munkáját a testület.

facebook:

0 Komment