Réthelyi Miklós: Auschwitz Magyarországhoz is tartozik

Auschwitz, ahol több százezer honfitársunk lelte halálát, visszavonhatatlanul Magyarországhoz is tartozik – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vasárnap az Élet Menete rendezvényén a Parlamentnél, az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatánál felállított színpadról.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a tárca vezetője, több ezer ember előtt, azt hangsúlyozta: “Auschwitz (…) az igazolhatatlan tettek metaforája lett”. A haláltábor színhelye “a magyar történelmi valóság teljességgel dokumentált terepe, amely sohasem tartozott Magyarországhoz, majd a negyvenes években Magyarország része lett” – fogalmazott.

Az Élet Menete az élet és egymás tiszteletére emlékeztet – hangoztatta  még az esti budapesti felvonulás indulása előtt Tarlós István az erzsébetvárosi Klauzál téren mondott beszédében; a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő eseményen a főpolgármester kiemelte: a fáklyás felvonulás tiltakozik minden népirtás, így az ellen a népirtás ellen is, amely 1944-ben “mindannyiunk szégyenére megtörtént”, s ezt “elvitatni nem lehet, de nem is szabad”. A vészkorszak egyben Magyarország tragédiája is, mert “bennünket is olyan veszteség ért, amit pótolni szinte lehetetlen” – fogalmazott Tarlós István, aki annak az óhajának is hangot adott, hogy “soha többet ne dobálhasson senki kézigránátokat sem keresztény templomra, sem zsinagógára, sem más vallási közösség legtiszteltebb helyére”.

(A főpolgármester ezzel a zuglói Kassai téri esetre utalt, vasárnap valaki kézigránátot helyezett a Herminamezői Szentlélek Plébánia lépcsőjére.)

Tarlós István hangsúlyozta: “együtt kell okulni a történelem sötét szakaszaiból, egyben egyik leggyászosabb szakaszából, a holokausztból”. A holokauszt a teljes kiirtást, a náci rendszer által eltervezett és irányított népirtást jelenti – folytatta, hozzátéve: a nemzetiszocialista hatalom szerette volna megsemmisíteni a zsidóságon kívül a cigány, a lengyel és a fogyatékkal élő embereket, illetve a politikai és vallási ellenállókat.

Utalt arra, hogy a koncentrációs táborokban kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg az üldözöttek meg nem haltak a kimerültségtől, a speciális alakulatok pedig tömegesen végezték ki a zsidó embereket és a nácik valamennyi politikai ellenfelét.

“Az emberirtás szörnyű bűnét sokáig hallgatás övezte, még a tankönyvek is hallgattak róla. Még a kommunista időkben is csak néhány ellenállóra emlékeztek, a nagyon nagy számú mártír szinte egy szót sem érdemelt, a holokauszt sokáig tabunak számított”. Budapesten 2002-ben nyílt meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, amelynek feladata a vészkorszak kutatása és az áldozatok emlékének megőrzése – tette hozzá.

Erre büszkék lehetünk, hiszen a világon mindössze öt ilyen intézmény működik: Jeruzsálemben, Washingtonban, Berlinben, Londonban és Auschwitzban – mondta a főpolgármester.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása az erzsébetvárosi helyszíntől, amely a régi pesti zsidó negyed területén van, a Parlamenthez vezetett. A menet több ezer ember, köztük politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el a Klauzál térről.

A rendezvény indulásakor jelen volt még  Szászfalvi László egyházi ügyekért felelős államtitkár és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, ott volt több szocialista politikus, így például Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, valamint Kökény Mihály és Hiller István volt szocialista miniszter, továbbá Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Aliza Bin-Noun, Izrael Állam budapesti nagykövete.

facebook:

0 Komment