Természetvédelmi vizsgálat Floridában krokodilokkal

Krokodilok és alligátorok, pontosabban a bőrük alá ültetett elektronikus chip segítségével mérik fel a hatalmas floridai Everglades szubtropikus természetvédelmi övezet veszélyeztetett mocsarainak megőrzésére irányuló program eredményeit.

A chip által gyűjtött adatokat mesterséges holdra juttatják fel, az pedig olyan informatikai rendszernek továbbítja, amely interaktív térkép segítségével lehetővé teszi, hogy kövessék a “hírszerző” állatok mozgását a világon egyedülálló, évente egymillió ember által látogatott vízi világban.

“Fontos adatokat szolgáltatnak, bizonyos értelemben nekünk dolgoznak” – jelentette ki a chipesített hüllőkről Frank Mazzotti, a Floridai Egyetem szakértője. “Elemezzük az állatok állapotát és azt, hogy miként reagálnak az ökoszisztéma változásaira. Vizsgáljuk, hogy egy adott övezetben hány krokodil és alligátor tartózkodik, mekkora a súlyuk, méretük, és azt is, hogy hol alakítják ki élőhelyüket” – magyarázta Mazzotti.

A tudósok szerint Florida déli partvidékén mintegy 1200 krokodil él, egyes példányaik elérik a 4 méter hosszúságot, és akár 200 kilósak is lehetnek. Alligátorból, amely kevésbé veszélyes az emberre és Florida egész területén előfordul, jóval több van.

A 6100 négyzetkilométeres Everglades Nemzeti Park területét tekintve a harmadik helyen áll az Egyesült Államokban, csak a Halálvölgy (Death Valley) és a Yellowstone Nemzeti Park előzi meg.

Korábban a víz- és a mocsárterület több mint 11 ezer négyzetkilométer volt – olvasható az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNPD) honlapján. A mocsárvidék északi részéből azonban évtizedeken át elvezették a vizet, hogy kielégítsék a gyorsan fejlődő városok és az öntözéses gazdálkodás által támasztott igényeket.

A mocsárövezet összezsugorodása következtében csökkent a part felé folyó víz mennyisége, megváltozott a víz sótartalma, illetve az ökoszisztéma víztároló és szabályozó képessége. “Az Everglades krokodiljainak és alligátorainak, valamint madarainak túlélése a folyóágak vízhozamától függ” – hangsúlyozza az UNDP.

Jerry Lorenz, az Audubon természetvédelmi szervezet igazgatója szerint ha a vízhozam csökken, akkor a növényzet is gyérebb, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a hal, és kevesebb madár fészkel majd a térségben. “Ma alig tizedannyi madár él az Everglades területén, mint az elmúlt évszázad első felében. Az 1940-es években számuk elérte az évi fél milliót is, mára csak mintegy 50 ezer a madárpopuláció” – közölte.

Az amerikai kongresszus 2000-ben átfogó “visszamocsarasítási” programot fogadott el, amelynek célja a ma tengerbe ömlő édesvíz átirányítása azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. A 30 éves időtartamú projekt költségét 2007-ben 9,5 milliárd dollárra becsülték.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási szervezete, az UNESCO – “tekintettel vízrendszerének folyamatos romlására” – veszélyeztetett világörökségi színhelynek minősítette az Everglades parkot.

facebook:

0 Komment