Az újfasizmus ellen tüntettek a Kossuth téren

A “cigányellenesség és az újfasizmus megállítását”, a roma kisebbség megvédését követelték a kormánytól az antirasszista világnap alkalmából tartott tüntetésen felszólalók hétfőn a fővárosi Kossuth téren.

A Roma Polgárjogi Mozgalom, a Wesley János Főiskola, valamint a Társulás a Cigány Méltóság Védelméért szervezésében tartott közös megmozdulás szónokai mintegy másfél száz ember előtt az elmúlt hetekben a Gyöngyöspatán történtekre utalva azt hangoztatták: a kormánynak fel kell lépnie a fajgyűlölő ideológiák ellen, nem szabad engedni, hogy a rasszizmus teret nyerjen a politikában és a törvényhozásban, és a demokratikus erőknek kell szerveződniük a szélsőjobboldali törekvések ellen, békés eszközökkel.

Nagy Ildikó Emese, a megmozdulás főszervezője azt mondta: azon milliók nevében emel szót, akik nem kérdőjelezik meg a felvilágosodás több évszázados alapeszméjét, a szabadságot és az egyenlőséget, és idézte az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első bekezdését, amely szerint minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Azt mondta: ma vannak, akik mindezt kétségbe vonják, függetlenül attól, hogy erre építette létét az Európai Unió, Magyarország pedig az alkotmányos berendezkedését.

“Azért vagyunk ma itt, hogy követeljük, az állam védje meg polgárait, és tartassa be a törvényeket, lépjen fel a fajgyűlölő ideológia és az ez alapján szerveződő csoportosulások, félkatonai szervezetek ellen” – hangozatta. Hozzátette: azért szervezték tüntetésüket, mert a rendőrség Gyöngyöspatán tétlenül nézte a heteken át tartó jogtiprást, és “inkább támogatták a fajgyűlölő akciókat, mint hogy fellépjenek ellenük”.

Farkas János, a hevesi település roma vezetője azt mondta: a nap folyamán találkozott Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral, és átadta azt a helybéliek által megfogalmazott, a kormánynak címzett levelet, amelyben azt követelik, hogy az állam védje meg a roma kisebbséget.

Kijelentette: a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai 16 napon át zaklatták a Gyöngyöspatán élő 430 romát, és ha emiatt egy héten belül nem történnek konkrét lépések, “politikai menedékjogot fognak kérni a cigányok más uniós tagállamoktól”.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője azt mondta, a gyöngyöspatai cigány vezetőkkel együtt szintén találkozni kívánt az államtitkárral a település roma lakosai által meghatalmazott képviselőként, de Balog Zoltán nem fogadta, mondván, “előre nem jelezte, hogy a delegációval együtt érkezik”.

Niedermüller Péter etnográfus a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt tartott megmozduláson úgy fogalmazott: “mindannyiunk szégyene”, hogy “az újfasiszta bandák” ellen nem emelte fel szavát a köztársasági elnök és a kormányfő”, egyértelműen kifejezve szolidaritását a romák mellett, ezért az újnácik térhódítása ellen a megfelelő lépés az, hogy “egész országra kiterjedő hálózatot, a szélsőjobboldali barbársággal szembeforduló békés civil erőt” kell létrehozni.

Tamás Gáspár Miklós azt hangoztatta, hogy a “neonáci terrorizmus” ellen eddig sem volt tapasztalható az egyébként elvárható társadalmi felháborodás, gyenge szavakkal tiltakoztak a romagyilkosságok, a politikusok elleni merényletek elkövetése miatt. A filozófus “tragikusnak és reménytelennek” látja az ország helyzetét, ezért úgy véli, “a szegények erejére” van szükség, csak a szervezett mozgalom segíthet egy erőtlen társadalomnak, mert a szegények ereje abban van, hogy sokan vannak.

Berki Judit szociológus szerint mára “ember embernek lett farkasa”, a kormányzati erők és a politika titkos szövetséget kötöttek a cigányság ellen. Példaként említette az elmúlt hónapokban hozott szociálpolitikai változtatásokat, amelyekről senki nem meri megkérdezni, hogyan érintik a szegényeket. A szakember azt mondta: a tankötelezettség 15 éves korhatárra való leszállítása valójában a gyermekmunka legalizálása, de tényként említette, hogy az 1,3 millió munkanélkülinek sem tudnak lehetőséget adni, és az országban élő hárommillió szegény – köztük másfél milliónyi mélyszegénységben lévő – kilátástalan jövő előtt áll.

A gettókba szorított és rasszista megfélemlítésnek, erőszaknak kitett cigány emberek és közösségek mellett címmel meghirdetett szolidaritási nap alkalmából tartott megmozdulás résztvevői a tüntetés végén átvonultak a Belügyminisztérium elé, ahol az Amnesty International szervez gyertyagyújtásos megemlékezést. A rendezvényen több jogvédő szervezet vezetője és liberális értelmiségiek mellett megjelent Szanyi Tibor, az MSZP, Osztolykán Ágnes, az LMP országgyűlési képviselője is.

Az ENSZ 1966-ban döntött arról, hogy március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem világnapjává nyilvánítja. Ezzel arra emlékeztet a világszervezet, hogy 1960-ban ezen a napon Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott, 69 halálos áldozatot követelt egy apartheidellenes tüntetés.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.